Robert De Niróban gazdag tavaszunk van. Legutóbb egy hajléktalanszállón láttuk (Mocsokváros utcáin), most meg az amerikai Biblia-övezet mélyén, hívőkkel sűrűn lakott területen feszülnek nyakán a method actingen edződött erek.
Aligha kétséges, a Bosszúállók a beavatottak filmje, a szeren eddig is kitartóan rajta lévő képregényrajongóké (szimpatizánsoké), és a kapcsolt részeké, akiket a képregényrajongóknak (szimpatizánsoknak) valahogy sikerült elrángatniuk magukkal a moziba.
Lucas is, Cameron is sokat lopott/kölcsönzött Edgar Rice Burroughs marsbéli történeteiből. A Disney 250 millió dollárt áldozott John Carter Marsra menesztésére.
Steve McQueen Éhség című filmjében robbant a filmes köztudatba. A szégyentelenben - amely nemrég került a magyar mozikba - újra összeáll felfedezőjével, hogy megrajzolják egy szexfüggőségben szenvedő férfi portréját. A torontói és a San Sebastián-i filmfesztiválon is beszéltünk vele.
Kerek évfordulóhoz ért az Oscar, 16 híján ez volt a 100. alkalom, hogy Hollywood (+ vendégmunkások, bedolgozók) leborult önnön nagysága előtt. Unalmas borulás volt.
Nemrég mutatták be a mozik a Moszkva tér, a Szezon és az Overnight rendezőjének negyedik nagyjátékfilmjét, a magyar-holland-török-ír koprodukcióban készült Isztambult. Erről kérdeztük.
Közismert jelenség, hogy minden mondat, melynek alanya vagy tárgya a baseball, a súlyából egyre többet veszít Európa felé közeledve. Filmet kezdeni baseballal pedig vesztes ügy, már ha ez egyáltalán lehetséges.