DVD

Stone

  • - köves -
  • 2012. május 26.

Film

Robert De Niróban gazdag tavaszunk van. Legutóbb egy hajléktalanszállón láttuk (Mocsokváros utcáin), most meg az amerikai Biblia-övezet mélyén, hívőkkel sűrűn lakott területen feszülnek nyakán a method actingen edződött erek.

Jack Mabry már fiatal családapaként sem volt egy megnyerő természet, ha feltápászkodott a tévé elől, annak hitvese és gyermeke látta kárát. Most, hogy Mabryék örömtelen életét így kiismertük, ugrunk is egyet az időben, nem többet harminc-plusz évnél: Jack szorgos börtönhivatalnokként épp nyugdíjba készül. Ezt egy olyan ember arckifejezésével teszi, aki az elmúlt évtizedekben sokszor nem kelt fel a tévé elől, s ez mindenkinek jobb is volt így. De Nirót azért dicsérni, mert jól hozza egy egész élet savanyodottságát, olyan, mint egy svájci bicskáról áradozni, mert prímán lehet szelni vele, az utóbbi évek álmatag szerepformálásai után azonban érdemes talán megjegyezni. Sok újat Edward Nortonról sem lehet elmondani; úgy senki sem tud kétértelműen hunyorogni, mint a színész, amikor arra játszik, hogy higgyük is, meg ne is figurája szándékait. Norton a rab, De Niro a közte és a szabadulás közt elhelyezkedő adminisztráció: ülnek szemtől szemben, és órát tartanak színészetből. Milla Jovovich fedetlen kebleit és jelentős csáberejét adja a történethez, a rosszéletű asszony szemináriumon sztárelőadó lehetne belőle is. Három színész jó formában: nagy erőkkel működtetnek egy thrillernek okoskodó, okosnak túlságosan is thriller történetet, mely végül nem vezet sehová. Talán ebben látták az alkotók az életszerűség netovábbját.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.