Jack Mabry már fiatal családapaként sem volt egy megnyerő természet, ha feltápászkodott a tévé elől, annak hitvese és gyermeke látta kárát. Most, hogy Mabryék örömtelen életét így kiismertük, ugrunk is egyet az időben, nem többet harminc-plusz évnél: Jack szorgos börtönhivatalnokként épp nyugdíjba készül. Ezt egy olyan ember arckifejezésével teszi, aki az elmúlt évtizedekben sokszor nem kelt fel a tévé elől, s ez mindenkinek jobb is volt így. De Nirót azért dicsérni, mert jól hozza egy egész élet savanyodottságát, olyan, mint egy svájci bicskáról áradozni, mert prímán lehet szelni vele, az utóbbi évek álmatag szerepformálásai után azonban érdemes talán megjegyezni. Sok újat Edward Nortonról sem lehet elmondani; úgy senki sem tud kétértelműen hunyorogni, mint a színész, amikor arra játszik, hogy higgyük is, meg ne is figurája szándékait. Norton a rab, De Niro a közte és a szabadulás közt elhelyezkedő adminisztráció: ülnek szemtől szemben, és órát tartanak színészetből. Milla Jovovich fedetlen kebleit és jelentős csáberejét adja a történethez, a rosszéletű asszony szemináriumon sztárelőadó lehetne belőle is. Három színész jó formában: nagy erőkkel működtetnek egy thrillernek okoskodó, okosnak túlságosan is thriller történetet, mely végül nem vezet sehová. Talán ebben látták az alkotók az életszerűség netovábbját.
Forgalmazza az ADS Service