könyv - Hosszú hétvégék Európában

  • - kyt -
  • 2009. október 22.

Zene

Egyet fizet - negyvenet kap? Ezt azért nem állítja magáról ez az angol eredetiből magyarított kötet, de valóban ennyi európai nagyváros nevezetességeit mutatja be, darabonként öt-tíz oldalon. Langavegur és Mestni trg, Ortaköy és Toompea: a fapados légiutak jóvoltából már nem feltétlenül fotelbéli ábrándozás, amikor a furcsán csengő elnevezéseket ízlelgetjük.
Egyet fizet - negyvenet kap? Ezt azért nem állítja magáról ez az angol eredetibõl magyarított kötet, de valóban ennyi európai nagyváros nevezetességeit mutatja be, darabonként öt-tíz oldalon. Langavegur és Mestni trg, Ortaköy és Toompea: a fapados légiutak jóvoltából már nem feltétlenül fotelbéli ábrándozás, amikor a furcsán csengõ elnevezéseket ízlelgetjük. Az ismertetõket különféle szempontú pontozások elõzik meg, és nem igazán érthetõ, hogy a "természet" kategóriában miért kapott London négy csillagot, Bécs és Budapest viszont csak kettõt. A "romantika" versenyszám pontozásában rejlõ szubjektivitással nem vitatkozhatunk, naná, hogy Párizs a gyõztes.

Korlátozott ismeretanyagra számítunk a sok kép mellett - a legegyszerûbb hazai pályán, a Budapest-fejezetnél tesztelni a színvonalat. Meglepetésünkre fájó hiányt nem tapasztalunk, csak fölösleges adatok, részletek maradtak ki. Az ajánlat valóban kimeríti az átlagutazó hosszú hétvégényi befogadóképességét, a szerkesztés frissességét pedig kellõképpen bizonyítja, hogy a szórakozóhelyek között ott szerepel az aktuális romkocsmakínálat java. Felszisszenünk persze a bennfentes "tipptõl", hogy "nyáron üljünk ki egy pohár italra a Liszt Ferenc tér egyik kávézójának teraszára", de nyugi, Bécsben a Sacher-tortát ajánlják, Brüsszelbõl pedig pisilõ kisfiús dugóhúzót kell ajándékba vinni. Vagyis a bejáratott turistaprogramtól nem próbál eltéríteni a könyv, miközben egyfajta alapszintû kulturálódás felé terelget az esti kocsmázás elõtt.

Hogyha mondjuk Isztambult választjuk néhány napos úti célként, ebbõl a kötetbõl is kellõ ismereteket szerezhetünk ahhoz, hogy bejárjuk a kihagyhatatlan nevezetességeket a Topkapi-szerájtól a Kék Mecseten át a Fûszerbazárig, szigeteket látogassunk, jót villamosozzunk és naplementézzünk, végül pedig eldöntsük, hogy legközelebb Sevilla vagy inkább Tallinn legyen-e az úti célunk.

Jel-Kép Kiadó, 2009, 279 oldal, 3990 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.