- minek -
- minek - cikkei
Tujiko Noriko: Crépuscule I & II
A japán elektronikus zenekészítő, dalszerző-előadó (és független filmes) Tujiko Noriko 2000 óta ad ki albumokat, de a Crépuscule I & II minden tekintetben az eddigi legmonumentálisabb munkája.
Ladytron: Time’s Arrow
Az 1999 óta működő liverpooli kvartettre a legtalálóbb jellemzést Brian Eno adta még 2009-ben, amikor az „angol popzene legjavának” nevezte őket.
Massimiliano Pagliara: See You in Paradise
A Berlinben élő alkotó immár 15 éves életműve valóságos kincsesbánya azoknak, akik izgalmas, sokszínű, műfajhatárokra fittyet hányó zenékre vadásznak a zavarba ejtően heterogén elektronikus zenei univerzumon belül.
Németh Róbert: Vihar után az ég
Németh Róbert zenészként, íróként, újságíróként is ismert.
Sarathy Korwar: Kalak
Az Indiában nevelkedett londoni dobos-ütőhangszeres zenekarvezető több, egymással is kereszteződő műfajban aktív, termékeny zenész.
Daniel Avery: Ultra Truth
A brit DJ-producer bő egy évtizede készíti elektrohatásokból és technominimalizmusból építkező, míves szerzeményeit.
Phoenix: Alpha Zulu
A francia zenekar negyedszázada dolgozik szintikre és gitárra írt ideális popzenén, és ezúttal ismét sikerrel jártak.
Lucrecia Dalt: ¡Ay!
A kolumbiai származású énekes-hangművész – eredeti neve: María Lucrecia Pérez López – munkássága az elektronikus tánczenéktől indult, de később a kísérletező irányba fordult.
Egy új kezdet
Több mint két évtizede annak, hogy Omar Rodríguez-López és Cedric Bixler-Zavala, az At the Drive-In nevű poszthardcore zenekar tagjai a texasi El Pasóban megalakították, és gyors sikerre vitték a rocktörténet egyik legvalószínűtlenebb formációját.
Gabe Gurnsey: Diablo
A londoni Factory Floor négy éve inaktív. Előbb trió, majd duó felállásban készített remek lemezeket a letisztult posztpunk-kraut-indusztriál-acid-techno vonalon.