Visszhang: lemez

Sarathy Korwar: Kalak

  • - minek -
  • 2022. december 7.

Visszhang

Az Indiában nevelkedett londoni dobos-ütőhangszeres zenekarvezető több, egymással is kereszteződő műfajban aktív, termékeny zenész.

A Kalak már a harmadik idei nagylemeze, hiszen Auntie Flóval egy folkosabb korongot, Flock nevű zenekarával pedig egy jazzalbumot adott ki – ez utóbbiról Tamar Osborn fuvolás-szaxofonost és Al MacSween szintetizátorost is meghívta szólólemezére. A Kalak a legjobb értelemben vett fúziós lemez, ahol a hagyományosból absztrahált indiai ritmika – Korwar egykori tablatanulmányainak tanulságait fordította le „nyugati” dobszettre –, keleti és nyugati repetitív zene, jazz és mindenféle populáris zenei hagyományok találkoznak, és a vérpezsdítő vagy épp meditatív végeredmény egy­aránt leköti a figyelmünket. Az

album hangzását meghatározó elektronikus producernek, Photay-nak köszönhetően akad olyan szerzemény is (Utopia Is a Colonial Project), amelyben a szintetizátor- és szaxofonfutamok nyomán szinte vágtázó ritmusok gördülnek elő. A számcímek és néha a narráció (mint a szerző rövid monológjaként is felfogható Recipe to Cure Historical Amnesia) a posztkolonialista örökséggel való szembenézést ígérik. Leginkább persze a korwari értelemben vett dél-indiai zenei futurizmus eszközeivel. Sarathy Korwar jó érzékkel adagolja a meditatív etűdöket, a szinte hipnotikus transzba ejtő darabokat, a decens, szofisztikált tánczenéket, és még hozzájuk csapja a Remember to Look Out for the Signs minden ütős hangszert megszólaltató ritmusorgiáját is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”