Barotányi Zoltán

A kiváló történész ezúttal olyan témához nyúlt, amelyről vagy négy évtizeden át semmit vagy csak ordas hazugságokat lehetett leírni. Ráadásul könyve konkrét évfordulóhoz is kapcsolódik: most múlt hatvan éve, hogy 1947. február 10-én aláírták a második világháborút magyar részről lezáró párizsi békeszerződést, amit még az év nyarán - némi vita után, de azért a beletörődés jegyében - a magyar parlament is ratifikált.

Az egykoron rettegett terroristanő, Brigitte Mohnhaupt évtizedek múltán kiszabadult a börtönből, Németország és a világ pedig emlékezik a harminc éve történtekre, a hírhedett "német őszre".

Váratlan médiaszenzációt keltett egy magyar matematikai felfedezés - bár a probléma elsőre kissé absztraktnak tűnhet, ám a megoldás nagyon is kézzelfogható.

Jól ismert, hogy a földi klíma hosszú távú alakulásában jelentős szerepet játszik a napsugárzás, illetve annak időbeli eloszlása - ám lehet, hogy csillagunk változékonysága a felelős hidegért-melegért.

Sorra készülnek a klímajelentések, miközben nap mint nap százéves meteorológiai rekordok dőlnek meg. Kell-e tartanunk a jövőtől, s mire kell felkészülnünk? - többek között erről beszélt Kardos Péter meteorológus, az Energia Klub éghajlatvédelmi programvezetője.

1956 évfordulója kapcsán érdemes foglalkozni azon értelmiségiek pályafutásával is, akik a forradalom bukása után Nyugatra menekültek, s ott azután jelentős sikereket értek el. Az egyik legkitűnőbb példa éppen a filozófus Lakatos Imréé, akinek hajmeresztő kanyarokkal teli életpályája kiválóan modellezi a múlt század magában is elképesztő históriáját.

Az alkímia szó hallatán jórészt az aranycsinálás jut az emberek eszébe, holott az alkimistáknak - számos, utóbb fontosnak bizonyuló részsiker mellett - ezt az egyet sohasem sikerült elérniük.

Baziliszkusz, kiméra, sárkány, troll, molyember, jeti, nagylábú - olyan lények, amelyek léte legalább annyira bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Vagy mégsem?

Túlzás nélkül állítható: a főváros egyik leglátványosabb kiállítása nyílt meg ebben a hónapban: aki használ tévét, rádiót, számítógépet, annak feltétlenül ott a helye.

Hiába minden, a világ láthatóan túllépett a növénynemesítés viccekben is megénekelt, primitív, micsurini szintjén - a mai génmanipulációs technikákkal látszólag bármit csinálhatunk a genetikai örökítőanyaggal. Hogy hasznunkra vagy inkább kárunkra - hát hamarost kiderül.

Ismét újabb fejezetéhez érkezett a globális felmelegedés körüli tudományos és politikai vita: ezúttal egy tekintélyes brit közgazdász, Nicholas Stern tette közzé a maga riasztó előrejelzését. Stern megállapításait sokan üdvözlik, s persze számosan támadják, ahogy az már lenni szokott.

A fajoknak is megvan a maguk sajátos életciklusa: megjelenésük után van néhány (átlagban tízmillió) jó évük, azután elenyésznek a semmibe.