Baski Sándor

Nem kilóra szokás a képregényeket mérni, de Craig Thompson magnum opusát kézbe véve nehéz elsőként nem a méretein meglepődni.

Ha Kubricknak igaza van, és tényleg nem a mesterműveket érdemes adaptálni, hanem a tökéletlen, megjavításra váró regényeket, akkor Camus klasszikusát bölcsebb lenne messze elkerülni.

De kinek áll ez érdekében? – kérdi a gyanakvó olvasó, amikor kezébe veszi a 100 oldalas, kemény kötésű, album formátumú képregényt. Talán Franciaországban vagy Amerikában is hírértékkel bír egy ilyen impozáns kiadvány megjelenése, de arrafelé az alkotás körülményei vagy a finanszírozási háttér legfeljebb egy lábjegyzetet érdemelnek a sajtóanyagokban.

Ezt is megértük: a lesajnált, a köztudatban még mindig komolytalan gyerekműfajnak tartott képregény bekerült a hazai kultúrpolitika kánonjába, legalábbis egy 30 ezer példányban megjelent presztízskiadvány erejéig.