Képregény

Secret Agent X-9

  • Baski Sándor
  • 2018. március 8.

Könyv

Ha napilapban megjelenő, hárompaneles, utolsó oldalas képregénycsík, akkor Garfield vagy Kázmér és Huba, esetleg Dilbert. A strip ma már az önállóan fogyasztandó, egyetlen verbális vagy vizuális poénra kihegyezett képes adoma szinonimája, de nem volt ez mindig így. A nyomtatott sajtó hőskorában egészen nagy ívű, folytatásos történetek elmesélésére is vállalkoztak a képregényes műfaj pionírjai, a rekeszizmok helyett pedig inkább a közönség fantáziáját akarták megdolgozni.

Az egyik leghosszabb, mifelénk szinte teljesen ismeretlen széria az 1934-től 1996-ig futó Secret Agent
X-9
volt, amely a legendás noirszerző, Dashiell Hammett és a Flash Gordont megalkotó Alex Raymond kollaborációjaként született meg. Az akkor még névtelen címszereplő a Hammett-regényekből ismert éles eszű és keményöklű detektívek ügynökverziójaként üldözte a bűnt, és bár a figura eredendő macsósága a következő 62 évben semmit sem kopott, az egymást váltó alkotók mindig hozzáigazították a korszellemhez.

A hetvenes években már nevet (Phil Corrigan), feleséget és állandó nemeziseket is kapott az FBI helyett egy meg nem nevezett titkosügynökség kötelékében tevékenykedő főhős. A három, magyarul most megjelent történet is ebben az időszakban íródott, és ez meg is látszik rajtuk. Mintha James Bond amerikai kollégájának kalandjait olvasnánk: a világuralomra törő főgonoszok itt is nevetségesen túlbonyolított terveket szőnek, a hősünket behálózni kívánó nők naivak és alulöltözöttek, a végső összecsapás helyszíne pedig mindig egy titkos sziget vagy egy világtól elzárt síparadicsom. Az eredeti képcsíkok formáját megőrző, A5-ös méretű kötet kétségtelen előnye, hogy műfajparódiaként és képregénytörténeti kuriózumként egyaránt fogyasztható.

Fordította: Bayer Antal. Nero Blanco Comix, 2017, 120 oldal, 2000 Ft

 

***

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Ég és föld

Hol veszik leginkább semmibe a közigazgatásban dolgozók munkáját? Minden szektorban a budapesti bérek a legmagasabbak? Miért nem keresnek átlag egymilliót a Békés megyei informatikusok?