Képregény

Királyok és keresztek 2. – Canes et Lupi

  • Baski Sándor
  • 2019. december 21.

Könyv

Két magyar (Németh Levente rajzoló és Mészáros János író) összehajolt néhány éve, és álmodott egy nagyot: Királyok és keresztek címmel kiadtak egy százoldalas, albumformátumú történelmi képregényt. A dramaturgiai gyermekbetegségekbe és a grafikai megvalósításba egyaránt bele lehetett kötni (meg is tettük, lásd: Trükkös nemzetmítosz, Magyar Narancs, 2018. március 22.), de mint műfaji kísérlet mindenképpen bátor vállalás volt. A kötet azóta megjelent angol, francia, német és holland nyelven, készül a regényverzió, és a folytatás is megérkezett.
A fonalat nagyjából ugyanott vesszük fel: a német-római császár seregeit legyőző Imre herceg hazaindul apjához, István királyhoz, de előtte még betér a győri bencés apátságba, ahol egy boszorkányper levezetésében segédkezik, majd Esztergomba érve szembesül vele, hogy a csehek időközben megtámadták az országot.

A második rész nemcsak terjedelmét illetően szerényebb az elsőnél, de felesleges narrációból is kevesebb jutott, ahogy a kontúrokból is. Németh ugyan továbbra sem tudja (akarja?) térben elhelyezni a szereplőket, de cserébe már nem annyira szoborszerűek a figurái, finomodtak az arcélek és a mozgásfázisok is. A kötelező csatajeleneteket is megkapjuk a fináléban, de sokkalta izgalmasabb, ami előtte történik. Az apátságban játszódó epizód a politikai-egyházi intrikák felvillantásával erősen árnyalja az első kötet fekete-fehér világképét, sőt, mintha még a korabeli nemi viszonyokat is kommentálná a fiatal boszorkány történetével.

Szenzár Kiadó, 2019, 54 oldal, 3499 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.