Képregény

Királyok és keresztek 2. – Canes et Lupi

  • Baski Sándor
  • 2019. december 21.

Könyv

Két magyar (Németh Levente rajzoló és Mészáros János író) összehajolt néhány éve, és álmodott egy nagyot: Királyok és keresztek címmel kiadtak egy százoldalas, albumformátumú történelmi képregényt. A dramaturgiai gyermekbetegségekbe és a grafikai megvalósításba egyaránt bele lehetett kötni (meg is tettük, lásd: Trükkös nemzetmítosz, Magyar Narancs, 2018. március 22.), de mint műfaji kísérlet mindenképpen bátor vállalás volt. A kötet azóta megjelent angol, francia, német és holland nyelven, készül a regényverzió, és a folytatás is megérkezett.
A fonalat nagyjából ugyanott vesszük fel: a német-római császár seregeit legyőző Imre herceg hazaindul apjához, István királyhoz, de előtte még betér a győri bencés apátságba, ahol egy boszorkányper levezetésében segédkezik, majd Esztergomba érve szembesül vele, hogy a csehek időközben megtámadták az országot.

A második rész nemcsak terjedelmét illetően szerényebb az elsőnél, de felesleges narrációból is kevesebb jutott, ahogy a kontúrokból is. Németh ugyan továbbra sem tudja (akarja?) térben elhelyezni a szereplőket, de cserébe már nem annyira szoborszerűek a figurái, finomodtak az arcélek és a mozgásfázisok is. A kötelező csatajeleneteket is megkapjuk a fináléban, de sokkalta izgalmasabb, ami előtte történik. Az apátságban játszódó epizód a politikai-egyházi intrikák felvillantásával erősen árnyalja az első kötet fekete-fehér világképét, sőt, mintha még a korabeli nemi viszonyokat is kommentálná a fiatal boszorkány történetével.

Szenzár Kiadó, 2019, 54 oldal, 3499 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.