Képregény

Királyok és keresztek 2. – Canes et Lupi

  • Baski Sándor
  • 2019. december 21.

Könyv

Két magyar (Németh Levente rajzoló és Mészáros János író) összehajolt néhány éve, és álmodott egy nagyot: Királyok és keresztek címmel kiadtak egy százoldalas, albumformátumú történelmi képregényt. A dramaturgiai gyermekbetegségekbe és a grafikai megvalósításba egyaránt bele lehetett kötni (meg is tettük, lásd: Trükkös nemzetmítosz, Magyar Narancs, 2018. március 22.), de mint műfaji kísérlet mindenképpen bátor vállalás volt. A kötet azóta megjelent angol, francia, német és holland nyelven, készül a regényverzió, és a folytatás is megérkezett.
A fonalat nagyjából ugyanott vesszük fel: a német-római császár seregeit legyőző Imre herceg hazaindul apjához, István királyhoz, de előtte még betér a győri bencés apátságba, ahol egy boszorkányper levezetésében segédkezik, majd Esztergomba érve szembesül vele, hogy a csehek időközben megtámadták az országot.

A második rész nemcsak terjedelmét illetően szerényebb az elsőnél, de felesleges narrációból is kevesebb jutott, ahogy a kontúrokból is. Németh ugyan továbbra sem tudja (akarja?) térben elhelyezni a szereplőket, de cserébe már nem annyira szoborszerűek a figurái, finomodtak az arcélek és a mozgásfázisok is. A kötelező csatajeleneteket is megkapjuk a fináléban, de sokkalta izgalmasabb, ami előtte történik. Az apátságban játszódó epizód a politikai-egyházi intrikák felvillantásával erősen árnyalja az első kötet fekete-fehér világképét, sőt, mintha még a korabeli nemi viszonyokat is kommentálná a fiatal boszorkány történetével.

Szenzár Kiadó, 2019, 54 oldal, 3499 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”