Képregény

Királyok és keresztek 2. – Canes et Lupi

  • Baski Sándor
  • 2019. december 21.

Könyv

Két magyar (Németh Levente rajzoló és Mészáros János író) összehajolt néhány éve, és álmodott egy nagyot: Királyok és keresztek címmel kiadtak egy százoldalas, albumformátumú történelmi képregényt. A dramaturgiai gyermekbetegségekbe és a grafikai megvalósításba egyaránt bele lehetett kötni (meg is tettük, lásd: Trükkös nemzetmítosz, Magyar Narancs, 2018. március 22.), de mint műfaji kísérlet mindenképpen bátor vállalás volt. A kötet azóta megjelent angol, francia, német és holland nyelven, készül a regényverzió, és a folytatás is megérkezett.
A fonalat nagyjából ugyanott vesszük fel: a német-római császár seregeit legyőző Imre herceg hazaindul apjához, István királyhoz, de előtte még betér a győri bencés apátságba, ahol egy boszorkányper levezetésében segédkezik, majd Esztergomba érve szembesül vele, hogy a csehek időközben megtámadták az országot.

A második rész nemcsak terjedelmét illetően szerényebb az elsőnél, de felesleges narrációból is kevesebb jutott, ahogy a kontúrokból is. Németh ugyan továbbra sem tudja (akarja?) térben elhelyezni a szereplőket, de cserébe már nem annyira szoborszerűek a figurái, finomodtak az arcélek és a mozgásfázisok is. A kötelező csatajeleneteket is megkapjuk a fináléban, de sokkalta izgalmasabb, ami előtte történik. Az apátságban játszódó epizód a politikai-egyházi intrikák felvillantásával erősen árnyalja az első kötet fekete-fehér világképét, sőt, mintha még a korabeli nemi viszonyokat is kommentálná a fiatal boszorkány történetével.

Szenzár Kiadó, 2019, 54 oldal, 3499 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."