Képregény

Megváltás – A hit zsoldosai

  • Baski Sándor
  • 2020. július 11.

Könyv

Ha toplistát készítenénk a legjobb hazai képregényrajzolókról, minimum dobogó jutna annak a Farkas Lajosnak, akit pár évvel ezelőttig még a műfaj rajongói sem nagyon ismertek. Farkas a pályáját a 90-es években az Uborka című tévéműsorban kezdte, ő tervezte a politikusbábokat, majd grafikusként dolgozott. A gazdasági válság miatt döntött a pályamódosítás mellett, és úgy lett rövid idő alatt a műfaj egyik legnagyobb hazai mestere, hogy mostanáig csak egyetlen munkája jelent meg magyarul.

Farkas a frankofón piacon, az arrafelé különösen népszerű kosztümös-történelmi vonalon találta meg a számítását, és a Megváltás sem lóg ki a sorból. A forgató­könyv­íróként is aktív Nicolas Tackian nem vállalt túl nagy kockázatot a történettel, amellyel sikerült A hét szamuráj westerntoposzát újrahasznosítania: a 12. századi Franciaországban egy visszavonult lovagnak kellene megvédenie a keresztesek terrorizálta falusi közösséget. Ha a cselekmény nem is, legalább a főhős alakja rétegzett; mivel ifjúkorában ő maga is az Úr zászlaja alatt mészárolta a muszlimokat, most a lelkiismeretével is el kell számolnia.

A kosztümös képregény az a zsáner, amelyben a kosztümök és a kulisszák precíz kidolgozása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a hitelesség egyik záloga is. Farkas elvégezte a házi feladatát, korhűségből jelesre vizsgázott, a sablontörténetet pedig kifejező, hús-vér figurákkal és dinamikus akciópanelekkel ütötte fel. Leginkább neki köszönhető, hogy a Megváltás az igényes ponyva kategóriáját bőven kimeríti.

LIBUB Group, 2020, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.