Képregény

Csatorna

  • Baski Sándor
  • 2017. július 15.

Könyv

Az általam megrendelt tanulmány szerint statisztikailag az átlagos választó egy barom, közli a meg nem nevezett ország kancellár asszonya már a második oldalon, és utána ebben a modorban is folytatódik az osztrák Leopold Maurer képregénye. Több mint legitim a kérdés, hogy a józan észt egyre több helyen és egyre sűrűben tromfoló populizmus korában van-e még létjogosultsága a politikai szatírának, lehet-e még akkora blődséget kitalálni, amire a következő héten nem ver köröket a valóság, de Maurer azért tesz egy próbát.

Az Ausztriára gyanúsan hasonlító ország kancellár asszonya bajban van, a választás közel, a népszerűsége mélyponton. Merész vízió­ja támad, alagutat akar fúratni a hegyeken át, hogy az így létrejövő csatornán keresztül házhoz jöjjön a tenger. Fellendülő turizmus, új munkahelyek, nemzeti büszkeség, friss levegő, mi kell még? A terv persze titkos, mert (egyelőre) senki nem hagyta jóvá, de hősnőnk nem zavartatja magát, elindítja a projektet, és amíg odalent zakatolnak a munkagépek, addig ő a közvélemény, a párttársak és a különféle bizottságok megdolgozásán fáradozik.

Maurer minimalista modorban, komoly tempót diktálva mesél, ha rajzstílusa nem is, montázstechnikája annál különlegesebb, a hangáthúzás filmes trükkjét adaptálva köti össze a három szálon játszódó történetet, amitől még gyorsabban peregnek az események. Bár a kancellár epizódjai is tanulságosak, a Csatorna humora együgyűvé és kiszámíthatóvá is válhatna idővel, ha a másik két szál (az egyik az alagútban, a másik valahol a tengeren játszódik) nem indulna el egészen szürreális irányokba. A képregény, amely úgy kezdődik, mintha Az alelnök című sorozat Közép-Európára adaptált verziója lenne, a fináléra provinciális tanmeséből egyetemes agymenéssé tágítja magát. Jól teszi.

Fordította: Bayer Antal. Nero Blanco Comix, 2017, 102 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.