Képregény

Csatorna

  • Baski Sándor
  • 2017. július 15.

Könyv

Az általam megrendelt tanulmány szerint statisztikailag az átlagos választó egy barom, közli a meg nem nevezett ország kancellár asszonya már a második oldalon, és utána ebben a modorban is folytatódik az osztrák Leopold Maurer képregénye. Több mint legitim a kérdés, hogy a józan észt egyre több helyen és egyre sűrűben tromfoló populizmus korában van-e még létjogosultsága a politikai szatírának, lehet-e még akkora blődséget kitalálni, amire a következő héten nem ver köröket a valóság, de Maurer azért tesz egy próbát.

Az Ausztriára gyanúsan hasonlító ország kancellár asszonya bajban van, a választás közel, a népszerűsége mélyponton. Merész vízió­ja támad, alagutat akar fúratni a hegyeken át, hogy az így létrejövő csatornán keresztül házhoz jöjjön a tenger. Fellendülő turizmus, új munkahelyek, nemzeti büszkeség, friss levegő, mi kell még? A terv persze titkos, mert (egyelőre) senki nem hagyta jóvá, de hősnőnk nem zavartatja magát, elindítja a projektet, és amíg odalent zakatolnak a munkagépek, addig ő a közvélemény, a párttársak és a különféle bizottságok megdolgozásán fáradozik.

Maurer minimalista modorban, komoly tempót diktálva mesél, ha rajzstílusa nem is, montázstechnikája annál különlegesebb, a hangáthúzás filmes trükkjét adaptálva köti össze a három szálon játszódó történetet, amitől még gyorsabban peregnek az események. Bár a kancellár epizódjai is tanulságosak, a Csatorna humora együgyűvé és kiszámíthatóvá is válhatna idővel, ha a másik két szál (az egyik az alagútban, a másik valahol a tengeren játszódik) nem indulna el egészen szürreális irányokba. A képregény, amely úgy kezdődik, mintha Az alelnök című sorozat Közép-Európára adaptált verziója lenne, a fináléra provinciális tanmeséből egyetemes agymenéssé tágítja magát. Jól teszi.

Fordította: Bayer Antal. Nero Blanco Comix, 2017, 102 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."