Képregény

Mesék az ágy alól

  • Baski Sándor
  • 2018. március 15.

Könyv

A magyar képregényrajzolók közt akadnak bőven markáns stílusú, tehetséges alkotók, de talán csak Lakatos István mondhatja el magáról, hogy már egyetlen paneljének egyetlen négyzetmilliméteréből felismerhető a kézjegye. Klasszikus, nagybetűs szerzőként történetei, még a nem önéletrajzi vonatkozásúak is, mélyen személyesek, és egy sajátos, önmagába zárt univerzumban játszódnak. A lakatosi világlátás rá­adásul nem csak képregényes formában működik, a Magvetőnél megjelent meseregényei (Dobozváros, Tisztítótűz) ugyanannak a sötéten burjánzó, fanyar humorba oltott fantáziának a termékei, mint első komolyabb munkája, a 2010-es Lencsilány.

Rajzolóként sajnos jóval kevésbé termékeny, mint íróként, új képregény helyett így egyelőre be kell érnünk egy gyűjteményes kötettel. A Mesék az ágy alól a Műútban és a különféle antológiákban megjelent műveiből válogat, ugyanakkor több mint szimpla best of. Lakatos minden képregényhez rövid werkszöveget mellékel, ezekkel az alkotás körülményeiről, az adott történet személyes vonatkozásairól vagy épp az adaptáció nehézségeiről nyilatkozik. Ami már csak azért is izgalmas, mert három különböző indíttatású irodalmi feldolgozás is bekerült a kötetbe, a Lencsilányt megihlető A kis gyufaáruslány, a Kemény István-féle Pryck és Gríga és Csáth Fekete csöndje.

A kötetet lapozgatva még nyilvánvalóbbá válik, hogy a burtoni gótikát és a kelet-európai szocialista mesék képi világát összeházasító Lakatos egyetlen műfajban, az egzisztencialista rémmesében utazik. Mindegy, hogy végső kérdéseket boncolgató metafizikai sci-fi (Miserere homine – Ember irgalmazz!) vagy ártatlanul induló népmese-parafrázis (Lencsilány és a Kisgömböc), a történet mélyén mindig ott lapul valami nyugtalanító szomorúság, ami különös módon nem lehangolja, hanem gyönyörködteti az olvasót.

Kaméleon Komix, 2017, 95 oldal, 3600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.