Képregény

Mesék az ágy alól

  • Baski Sándor
  • 2018. március 15.

Könyv

A magyar képregényrajzolók közt akadnak bőven markáns stílusú, tehetséges alkotók, de talán csak Lakatos István mondhatja el magáról, hogy már egyetlen paneljének egyetlen négyzetmilliméteréből felismerhető a kézjegye. Klasszikus, nagybetűs szerzőként történetei, még a nem önéletrajzi vonatkozásúak is, mélyen személyesek, és egy sajátos, önmagába zárt univerzumban játszódnak. A lakatosi világlátás rá­adásul nem csak képregényes formában működik, a Magvetőnél megjelent meseregényei (Dobozváros, Tisztítótűz) ugyanannak a sötéten burjánzó, fanyar humorba oltott fantáziának a termékei, mint első komolyabb munkája, a 2010-es Lencsilány.

Rajzolóként sajnos jóval kevésbé termékeny, mint íróként, új képregény helyett így egyelőre be kell érnünk egy gyűjteményes kötettel. A Mesék az ágy alól a Műútban és a különféle antológiákban megjelent műveiből válogat, ugyanakkor több mint szimpla best of. Lakatos minden képregényhez rövid werkszöveget mellékel, ezekkel az alkotás körülményeiről, az adott történet személyes vonatkozásairól vagy épp az adaptáció nehézségeiről nyilatkozik. Ami már csak azért is izgalmas, mert három különböző indíttatású irodalmi feldolgozás is bekerült a kötetbe, a Lencsilányt megihlető A kis gyufaáruslány, a Kemény István-féle Pryck és Gríga és Csáth Fekete csöndje.

A kötetet lapozgatva még nyilvánvalóbbá válik, hogy a burtoni gótikát és a kelet-európai szocialista mesék képi világát összeházasító Lakatos egyetlen műfajban, az egzisztencialista rémmesében utazik. Mindegy, hogy végső kérdéseket boncolgató metafizikai sci-fi (Miserere homine – Ember irgalmazz!) vagy ártatlanul induló népmese-parafrázis (Lencsilány és a Kisgömböc), a történet mélyén mindig ott lapul valami nyugtalanító szomorúság, ami különös módon nem lehangolja, hanem gyönyörködteti az olvasót.

Kaméleon Komix, 2017, 95 oldal, 3600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.