Csabai Máté

Az olasz részecskefizikus, Guido Tonelli második magyarul megjelent könyve Kronosz hatalmáról szól, és persze nem hagyhatja figyelmen kívül a kvantumfizikát, a fekete lyukakat és Borgest sem.

A fonográf és a házi hifirendszer feltalálása előtt a zenemű-kereskedések népszerű cikkei közé tartoztak a zongorakivonatok is, sokak számára egyedül ezek által volt otthon is elérhető az operák és a szimfóniák zenéje.

A pfalzi választófejedelmek székhelyéül szolgáló mannheimi kastélyt aligha lehet kihagyni a zenetörténetből.

Amikor a kanadai író kisregénye 2005-ben megjelent, korántsem volt még ennyire népszerű feminista parafrázist írni az ókori irodalomból.

Az amerikai Kongresszus szeretné kordában tartani a mesterséges intelligenciát, csak azt nem tudja, hogyan. Az emberek mindent felforgató gépeket, a nagyhatalmak újabb hidegháborús frontot látnak a technológiában.

Az ökoirodalom leglényegesebb felfedezése talán az, hogy a világ nem csak az emberi tettek miatt érdekes. A fák, a folyók, az évszakok vagy a méhek éppúgy történeteket mesélnek, és ha mi csak a saját szemszögünket látjuk, az élet ezer arcából szem elől tévesztünk kilencszázkilencvenkilencet.

 Két idei Hungaroton-lemezről

Biztos mindenki találkozott már koncertlátogatóval, aki nem átallja bevallani, idegenkedik a kortárs zenétől. Hiába telt el több mint száz év az avantgárd első hulláma óta, ezek a művek nem váltak a törzsrepertoár részévé, és a közönség még mindig a régi kedvenceire kíváncsi. De miért érezzük idegennek a múlt évszázad számos irányzatát?

A neves olasz dirigens fiatal felfedezettjét is magával hozta: az 1998-as születésű, kedves különcnek tetsző Fudzsita Mao úgy battyog a színpadra, mint egy öregember.