Visszhang: könyv

Szvoren Edina: Kérődző Kronosz

Visszhang

Először tanácstalan az olvasó, mit is tart a kezében. Stílusgyakorlat, imitáció, hommage vagy pastiche?

Szvoren Edinának esze ágában sincsen tollhegyre tűzni kollégáit, amikor tíz kortársa stílusában novellákat alkot, de képes sűríteni, esszenciát alkotni, kiragadni, és olykor az abszurdig vinni egy-egy író jellegzetességeit. Ahogy Bartók Imre bőrébe bújik, rögtön szójátékokat alkot, és lánytestvére iránt érzett, zavarba ejtő vonzalmáról mesél. Bodor Ádámot utánozva pár oldalba nyomorítja az életmű sarkalatos motívumait – s túloz is: egy olyan világot fest, ahol senki nem akarja tudomásul venni, hogy börtönben él. A kevésbé sikerült Krasznahorkai László-szövegben aprólékos fontoskodással beszél el kistérségi bántalmazási ügyet. Szvoren Edina pazarul hozza Tolnai Ottót és Nádas Pétert, olyan, mintha belebújna kollégái fejébe, és ez a gyakorlat talán olyan felszabadítóan hatott rá, mint színészre a játék. Tompa Andreát egy fiatal lány történetén keresztül idézi meg, aki eltűnt édesanyját keresi; az erdélyi magyar létet tematizáló – sok éve született – írás nem csak megelőzte, de meg is jósolta Tompa utolsó két regényének (Haza; Sokszor nem halunk meg) világát. A Kérődző Kronoszt kánonalkotási kísérletnek is tekinthetjük, s ez annál figyelemre méltóbb, mert női alkotók eddig kevés beleszólást kaptak a kánonba. Tétje éppen azért van, mert napjaink legjobb kisprózaírója nem akarja tollhegyre tűzni a kollégáit: amikor ír, pont olyan jónak kell lennie, mint azok, akiket utánoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.