Tényleg enged a kormány az egyetemek ügyében?

Csehov puskájában a golyó

Belpol

Félkész törvényjavaslattal tenne eleget az Orbán-kormány az egyik szupermérföldkőnek, hogy felszabaduljanak az Erasmus-programra és kutatásra szánt források. Az egyetemi autonómián ez sem segít, de lehet, hogy az Európai Bizottság már nem fog ezzel foglalkozni.

Október 1-jén társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány egy törvényjavaslatot, amely szigorítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait. Úgy tűnik, a rövid, négyoldalas módosító arra szolgál, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság elvárásainak az 5. számú ún. szupermérföldkővel kapcsolatban, és kikerüljenek a „modellváltott” egyetemek kuratóriumaiból a politikusok, tisztviselők és Fidesz-közeli káderek – és ennek eredményeként megszűnjék az érintett egyetemek részvételének felfüggesztése az Erasmus-programokban. Ám egyáltalán nem biztos, hogy a Bizottság elégedett lesz a módosítóval – mint megtudtuk, a kormány informálisan nem egyeztetett, és formálisan sem nyújtott be javaslatot az uniós testülethez.

A törvénymódosítás szerint már nem élethossziglan szólnának a kuratóriumi tagok kinevezései, hanem egy hatéves ciklus után legfeljebb egyszer lennének újraválaszthatók. Kuratóriumi tag nem lehet a „megbízatásának kezdetekor” (!) országgyűlési képviselő, polgármester, politikai felső vezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, államtitkár, de meghatározott körű szakmai felső vezető vagy köztisztviselő sem. A törvény ún. „lehűlési időszakot” is előír (cooling-off period), így nem elég az összeférhetetlenséget kinevezéskor megszüntetni, hanem egy évnek el kell telnie, hogy egy politikai aktorból vagy közszolgából ku­rátor vagy felügyelőbizottsági tag lehessen. A törvényjavaslat „függetlenséget, feddhetetlenséget, pártatlanságot és integritást” vár el a kurátoroktól, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja. E lépés célja az uniós támogatásoknak való megfelelés: a szövegben még az is szerepel, az ÁSZ három hónappal a támogatások érkezése előtt mindenkit átvilágít. Sőt a pénzek érkezése után hat évvel a kuratóriumi tagok „szavatossága” is lejár: megbízatásuk „a pénzügyi támogatásban való részesülést követő 6 év elteltével megszűnik”.

A törvényjavaslatot a kormány október elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta, de szimbolikus lépésre is sor került: Palkovics László másnap lemondott a győri egyetem kuratóriumának elnöki tisztjéről, hogy „ezen gesztusával – mint a felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszter – segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval, az egyébként súlyosan jogszerűtlen és méltánytalan, a KEKVA egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében”. (Az exminiszternek nincs feladata a kormányban, de 2022 decembere óta az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezetője.) Nem ez az egyetlen pozíció, amelyet a Fidesz feladott: tavaly februárban Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanebből alapítványból távozott, Dézsi Csaba András júniusban nem újraválasztott győri polgármester pedig szeptemberben mondott le nagy nehezen a kurátori pozícióról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.