Tényleg enged a kormány az egyetemek ügyében?

Csehov puskájában a golyó

Belpol

Félkész törvényjavaslattal tenne eleget az Orbán-kormány az egyik szupermérföldkőnek, hogy felszabaduljanak az Erasmus-programra és kutatásra szánt források. Az egyetemi autonómián ez sem segít, de lehet, hogy az Európai Bizottság már nem fog ezzel foglalkozni.

Október 1-jén társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány egy törvényjavaslatot, amely szigorítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait. Úgy tűnik, a rövid, négyoldalas módosító arra szolgál, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság elvárásainak az 5. számú ún. szupermérföldkővel kapcsolatban, és kikerüljenek a „modellváltott” egyetemek kuratóriumaiból a politikusok, tisztviselők és Fidesz-közeli káderek – és ennek eredményeként megszűnjék az érintett egyetemek részvételének felfüggesztése az Erasmus-programokban. Ám egyáltalán nem biztos, hogy a Bizottság elégedett lesz a módosítóval – mint megtudtuk, a kormány informálisan nem egyeztetett, és formálisan sem nyújtott be javaslatot az uniós testülethez.

A törvénymódosítás szerint már nem élethossziglan szólnának a kuratóriumi tagok kinevezései, hanem egy hatéves ciklus után legfeljebb egyszer lennének újraválaszthatók. Kuratóriumi tag nem lehet a „megbízatásának kezdetekor” (!) országgyűlési képviselő, polgármester, politikai felső vezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, államtitkár, de meghatározott körű szakmai felső vezető vagy köztisztviselő sem. A törvény ún. „lehűlési időszakot” is előír (cooling-off period), így nem elég az összeférhetetlenséget kinevezéskor megszüntetni, hanem egy évnek el kell telnie, hogy egy politikai aktorból vagy közszolgából ku­rátor vagy felügyelőbizottsági tag lehessen. A törvényjavaslat „függetlenséget, feddhetetlenséget, pártatlanságot és integritást” vár el a kurátoroktól, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja. E lépés célja az uniós támogatásoknak való megfelelés: a szövegben még az is szerepel, az ÁSZ három hónappal a támogatások érkezése előtt mindenkit átvilágít. Sőt a pénzek érkezése után hat évvel a kuratóriumi tagok „szavatossága” is lejár: megbízatásuk „a pénzügyi támogatásban való részesülést követő 6 év elteltével megszűnik”.

A törvényjavaslatot a kormány október elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta, de szimbolikus lépésre is sor került: Palkovics László másnap lemondott a győri egyetem kuratóriumának elnöki tisztjéről, hogy „ezen gesztusával – mint a felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszter – segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval, az egyébként súlyosan jogszerűtlen és méltánytalan, a KEKVA egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében”. (Az exminiszternek nincs feladata a kormányban, de 2022 decembere óta az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezetője.) Nem ez az egyetlen pozíció, amelyet a Fidesz feladott: tavaly februárban Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanebből alapítványból távozott, Dézsi Csaba András júniusban nem újraválasztott győri polgármester pedig szeptemberben mondott le nagy nehezen a kurátori pozícióról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.