Csehov puskájában a golyó

Félkész törvényjavaslattal tenne eleget az Orbán-kormány az egyik szupermérföldkőnek, hogy felszabaduljanak az Erasmus-programra és kutatásra szánt források. Az egyetemi autonómián ez sem segít, de lehet, hogy az Európai Bizottság már nem fog ezzel foglalkozni.

Október 1-jén társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány egy törvényjavaslatot, amely szigorítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait. Úgy tűnik, a rövid, négyoldalas módosító arra szolgál, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság elvárásainak az 5. számú ún. szupermérföldkővel kapcsolatban, és kikerüljenek a „modellváltott” egyetemek kuratóriumaiból a politikusok, tisztviselők és Fidesz-közeli káderek – és ennek eredményeként megszűnjék az érintett egyetemek részvételének felfüggesztése az Erasmus-programokban. Ám egyáltalán nem biztos, hogy a Bizottság elégedett lesz a módosítóval – mint megtudtuk, a kormány informálisan nem egyeztetett, és formálisan sem nyújtott be javaslatot az uniós testülethez.

A törvénymódosítás szerint már nem élethossziglan szólnának a kuratóriumi tagok kinevezései, hanem egy hatéves ciklus után legfeljebb egyszer lennének újraválaszthatók. Kuratóriumi tag nem lehet a „megbízatásának kezdetekor” (!) országgyűlési képviselő, polgármester, politikai felső vezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, államtitkár, de meghatározott körű szakmai felső vezető vagy köztisztviselő sem. A törvény ún. „lehűlési időszakot” is előír (cooling-off period), így nem elég az összeférhetetlenséget kinevezéskor megszüntetni, hanem egy évnek el kell telnie, hogy egy politikai aktorból vagy közszolgából ku­rátor vagy felügyelőbizottsági tag lehessen. A törvényjavaslat „függetlenséget, feddhetetlenséget, pártatlanságot és integritást” vár el a kurátoroktól, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja. E lépés célja az uniós támogatásoknak való megfelelés: a szövegben még az is szerepel, az ÁSZ három hónappal a támogatások érkezése előtt mindenkit átvilágít. Sőt a pénzek érkezése után hat évvel a kuratóriumi tagok „szavatossága” is lejár: megbízatásuk „a pénzügyi támogatásban való részesülést követő 6 év elteltével megszűnik”.

A törvényjavaslatot a kormány október elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta, de szimbolikus lépésre is sor került: Palkovics László másnap lemondott a győri egyetem kuratóriumának elnöki tisztjéről, hogy „ezen gesztusával – mint a felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszter – segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval, az egyébként súlyosan jogszerűtlen és méltánytalan, a KEKVA egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében”. (Az exminiszternek nincs feladata a kormányban, de 2022 decembere óta az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezetője.) Nem ez az egyetlen pozíció, amelyet a Fidesz feladott: tavaly februárban Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanebből alapítványból távozott, Dézsi Csaba András júniusban nem újraválasztott győri polgármester pedig szeptemberben mondott le nagy nehezen a kurátori pozícióról.