Zsinórpadlás – Opera

Madame Mao koloratúrája

Nixon Kínában

Színház

Richard Nixon Budapesten is járt, 1963-ban jól felhizlalt csirkét nyújtogatott neki egy árus az óbudai piacon, az emberek körbevették és csodálták, sokkal közvetlenebbül, mint később Kínában; akkor még nem nyert választást (éppen elveszítette John F. Kennedy ellen).

Nem is nevezte senki a világot megváltoztató hétnek az európai körutazást, ahol mi is útba estünk. Ez egy másik opera lenne, talán nem is minimálzene szólna benne, hanem hamiskás operett Eisemann vagy Huszka stílusában, jazzes elhajlásokkal.

John Adams 1987-ben bemutatott operája az amerikai elnök 1972-es kínai látogatását és Mao Ce-tunggal való találkozását meséli el. Noha az opera és a politika világa sosem volt elválaszthatatlan egymástól – a barokk korban olykor propagandaként szolgált, a romantikában, akár a Bánk bán esetében, nemzeti érzelmek feltámasztására –, kevés olyan művet ismerünk, amely a diplomácia fojtottan drámai világát tenné tárgyává. De a pekingi látogatás, amely véget vetett a két nagyhatalom 22 éves elkülönülésének és rövidre zárta a kelet-ázsiai hidegháborút, elsősorban nem politikai tárgya, hanem az emberi oldala miatt érdekelte a zeneszerzőt. A témát Peter Sellars ajánlotta neki Kissinger emlékiratainak olvasása után, a költői, szimbólumoktól telített librettót Alice Goodman költő és anglikán lelkész írta meg.

Ideje volt már, hogy Adams operáját, amely a kezdeti kudarcos produkciók után csak-csak klasszikussá érett, Budapesten is lássuk. Az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnoka, bármennyire is furcsa helyszínnek tűnt első pillantásra, izgalmas térré formálódott: három színpaddal, mikroportokkal, két nagy vetítővászonnal, látványos tömegjelenetekkel, amit a közönség úgy szemlélhet, mint a diplomáciai látogatás szemlélői a kordonok mögül. Almási-Tóth András rendezésében, akinek esze ágában sem volt spórolni az adaptációval, még a vasúti kocsinak is jutott szerep. Márton Richárd kosztümjei színes kavalkádot teremtenek, a vásznakon bejátszott archív filmek és élő kamerafelvételek (videó: Sebastian Hannak) nyomán úgy érezzük, magunk is részesei vagyunk ennek a „diplomáciai nagyüzemnek”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.