Zsinórpadlás – Opera

Madame Mao koloratúrája

Nixon Kínában

Színház

Richard Nixon Budapesten is járt, 1963-ban jól felhizlalt csirkét nyújtogatott neki egy árus az óbudai piacon, az emberek körbevették és csodálták, sokkal közvetlenebbül, mint később Kínában; akkor még nem nyert választást (éppen elveszítette John F. Kennedy ellen).

Nem is nevezte senki a világot megváltoztató hétnek az európai körutazást, ahol mi is útba estünk. Ez egy másik opera lenne, talán nem is minimálzene szólna benne, hanem hamiskás operett Eisemann vagy Huszka stílusában, jazzes elhajlásokkal.

John Adams 1987-ben bemutatott operája az amerikai elnök 1972-es kínai látogatását és Mao Ce-tunggal való találkozását meséli el. Noha az opera és a politika világa sosem volt elválaszthatatlan egymástól – a barokk korban olykor propagandaként szolgált, a romantikában, akár a Bánk bán esetében, nemzeti érzelmek feltámasztására –, kevés olyan művet ismerünk, amely a diplomácia fojtottan drámai világát tenné tárgyává. De a pekingi látogatás, amely véget vetett a két nagyhatalom 22 éves elkülönülésének és rövidre zárta a kelet-ázsiai hidegháborút, elsősorban nem politikai tárgya, hanem az emberi oldala miatt érdekelte a zeneszerzőt. A témát Peter Sellars ajánlotta neki Kissinger emlékiratainak olvasása után, a költői, szimbólumoktól telített librettót Alice Goodman költő és anglikán lelkész írta meg.

Ideje volt már, hogy Adams operáját, amely a kezdeti kudarcos produkciók után csak-csak klasszikussá érett, Budapesten is lássuk. Az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnoka, bármennyire is furcsa helyszínnek tűnt első pillantásra, izgalmas térré formálódott: három színpaddal, mikroportokkal, két nagy vetítővászonnal, látványos tömegjelenetekkel, amit a közönség úgy szemlélhet, mint a diplomáciai látogatás szemlélői a kordonok mögül. Almási-Tóth András rendezésében, akinek esze ágában sem volt spórolni az adaptációval, még a vasúti kocsinak is jutott szerep. Márton Richárd kosztümjei színes kavalkádot teremtenek, a vásznakon bejátszott archív filmek és élő kamerafelvételek (videó: Sebastian Hannak) nyomán úgy érezzük, magunk is részesei vagyunk ennek a „diplomáciai nagyüzemnek”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.