mi a kotta?

Kvartett a hét közepére

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/41. hétre

„Remélem, hogy visszatérhetek, amikor helyreáll a béke, mert a művésznek nem szabad távol maradnia. Ukrajna és Oroszország nem kerülnek külön bolygóra, szomszédok maradnak. Egy ilyen konfliktus után rengeteg gyűlölet marad. Ez elkerülhetetlen. Én félig orosz, félig ukrán vagyok. A családom egy része Kijevben él, az apám még Szentpétervárott. Jó kapcsolatban vagyunk, nem mérgezte meg a gyűlölet. De sok-sok ember és család szétszakadt. A művészet feladata lesz, hogy ezeket a kötődéseket helyreállítsa” – mondta Vasily Petrenko tavaly ősszel a VAN Magazine-nak, miután lemondott oroszországi állásairól Putyin háborúja ellen tiltakozva. „Minden művészetben, főleg a zenében, alázatosnak és őszintének kell lenned. Ha nem vagy őszinte, azt megszenvedi a zene.” A Nagy-Britanniában élő karmester együttesével, a brit Royal Philharmonic Orchestrával érkezik a Liszt Ünnepre, és Bartók Concertója mellett Liszt A-dúr zongoraversenyét is előadják – mégpedig az egyik legértőbb virtuóz, Balog József szólójával (Müpa, október 11., fél nyolc). De a MÁV Szimfonikus Zenekar is fellép aznap este: Szymanowski hegedűversenyét Králik Abigél adja elő, és Farkas Róbert Csajkovszkij utolsó szimfóniáját is elvezényli.

Fiatal művészek veselkednek neki a 20. század egyik legnagyobb hatású kamaraművének: Messiaen „idők végezetére” komponált Kvartettje megérdemli a kitüntető címet, s a kiemelt bánásmódot is. Radnóti Róza zongoraművész koncepciója alapján Góbi Rita táncosai, valamint multimédiás művészek és egy narrátor (Mácsai Pál) veszik birtokba a színpadot. A négyest Varga Oszkár hegedűje, Matuska Flóra csellója, Szűcs Péter klarinétja és Dani Imre zongorája alkotják (Zeneakadémia, Solti Terem, október 15., hét óra). Közben Ránki Fülöp játszik a Szent István Gimnázium Jubileumi Zenekarával. Az együttest az a Juhász Bence vezényli, aki épp négy éve az Egmont-nyitányt vezényelte tízezer tüntető előtt az SZFE melletti kiálláson. Ezúttal Bach és Beethoven zongoraversenyeit, valamint Mozartot és Lisztet hallunk (Zeneakadémia, október 15., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.