mi a kotta?

Kvartett a hét közepére

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/41. hétre

„Remélem, hogy visszatérhetek, amikor helyreáll a béke, mert a művésznek nem szabad távol maradnia. Ukrajna és Oroszország nem kerülnek külön bolygóra, szomszédok maradnak. Egy ilyen konfliktus után rengeteg gyűlölet marad. Ez elkerülhetetlen. Én félig orosz, félig ukrán vagyok. A családom egy része Kijevben él, az apám még Szentpétervárott. Jó kapcsolatban vagyunk, nem mérgezte meg a gyűlölet. De sok-sok ember és család szétszakadt. A művészet feladata lesz, hogy ezeket a kötődéseket helyreállítsa” – mondta Vasily Petrenko tavaly ősszel a VAN Magazine-nak, miután lemondott oroszországi állásairól Putyin háborúja ellen tiltakozva. „Minden művészetben, főleg a zenében, alázatosnak és őszintének kell lenned. Ha nem vagy őszinte, azt megszenvedi a zene.” A Nagy-Britanniában élő karmester együttesével, a brit Royal Philharmonic Orchestrával érkezik a Liszt Ünnepre, és Bartók Concertója mellett Liszt A-dúr zongoraversenyét is előadják – mégpedig az egyik legértőbb virtuóz, Balog József szólójával (Müpa, október 11., fél nyolc). De a MÁV Szimfonikus Zenekar is fellép aznap este: Szymanowski hegedűversenyét Králik Abigél adja elő, és Farkas Róbert Csajkovszkij utolsó szimfóniáját is elvezényli.

Fiatal művészek veselkednek neki a 20. század egyik legnagyobb hatású kamaraművének: Messiaen „idők végezetére” komponált Kvartettje megérdemli a kitüntető címet, s a kiemelt bánásmódot is. Radnóti Róza zongoraművész koncepciója alapján Góbi Rita táncosai, valamint multimédiás művészek és egy narrátor (Mácsai Pál) veszik birtokba a színpadot. A négyest Varga Oszkár hegedűje, Matuska Flóra csellója, Szűcs Péter klarinétja és Dani Imre zongorája alkotják (Zeneakadémia, Solti Terem, október 15., hét óra). Közben Ránki Fülöp játszik a Szent István Gimnázium Jubileumi Zenekarával. Az együttest az a Juhász Bence vezényli, aki épp négy éve az Egmont-nyitányt vezényelte tízezer tüntető előtt az SZFE melletti kiálláson. Ezúttal Bach és Beethoven zongoraversenyeit, valamint Mozartot és Lisztet hallunk (Zeneakadémia, október 15., fél nyolc).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.