mi a kotta?

Kvartett a hét közepére

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/41. hétre

„Remélem, hogy visszatérhetek, amikor helyreáll a béke, mert a művésznek nem szabad távol maradnia. Ukrajna és Oroszország nem kerülnek külön bolygóra, szomszédok maradnak. Egy ilyen konfliktus után rengeteg gyűlölet marad. Ez elkerülhetetlen. Én félig orosz, félig ukrán vagyok. A családom egy része Kijevben él, az apám még Szentpétervárott. Jó kapcsolatban vagyunk, nem mérgezte meg a gyűlölet. De sok-sok ember és család szétszakadt. A művészet feladata lesz, hogy ezeket a kötődéseket helyreállítsa” – mondta Vasily Petrenko tavaly ősszel a VAN Magazine-nak, miután lemondott oroszországi állásairól Putyin háborúja ellen tiltakozva. „Minden művészetben, főleg a zenében, alázatosnak és őszintének kell lenned. Ha nem vagy őszinte, azt megszenvedi a zene.” A Nagy-Britanniában élő karmester együttesével, a brit Royal Philharmonic Orchestrával érkezik a Liszt Ünnepre, és Bartók Concertója mellett Liszt A-dúr zongoraversenyét is előadják – mégpedig az egyik legértőbb virtuóz, Balog József szólójával (Müpa, október 11., fél nyolc). De a MÁV Szimfonikus Zenekar is fellép aznap este: Szymanowski hegedűversenyét Králik Abigél adja elő, és Farkas Róbert Csajkovszkij utolsó szimfóniáját is elvezényli.

Fiatal művészek veselkednek neki a 20. század egyik legnagyobb hatású kamaraművének: Messiaen „idők végezetére” komponált Kvartettje megérdemli a kitüntető címet, s a kiemelt bánásmódot is. Radnóti Róza zongoraművész koncepciója alapján Góbi Rita táncosai, valamint multimédiás művészek és egy narrátor (Mácsai Pál) veszik birtokba a színpadot. A négyest Varga Oszkár hegedűje, Matuska Flóra csellója, Szűcs Péter klarinétja és Dani Imre zongorája alkotják (Zeneakadémia, Solti Terem, október 15., hét óra). Közben Ránki Fülöp játszik a Szent István Gimnázium Jubileumi Zenekarával. Az együttest az a Juhász Bence vezényli, aki épp négy éve az Egmont-nyitányt vezényelte tízezer tüntető előtt az SZFE melletti kiálláson. Ezúttal Bach és Beethoven zongoraversenyeit, valamint Mozartot és Lisztet hallunk (Zeneakadémia, október 15., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.