mi a kotta?

Az erős és a gyenge

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/43. hétre

„Teljesüljön az, ami elhatároztatott. Higgyenek ők is és nevessenek saját szenvedélyeiken, hiszen az, amit ők szenvedélynek neveznek, valójában nem lelki energia, hanem csak a lélek és a külvilág közötti súrlódás. De a legfőbb, hogy higgyenek magukban. Legyenek gyámoltalanok akár a gyermekek, mivel a gyengeség nagy, az erő pedig hitvány. Mikor az ember születik, gyenge és rugalmas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő gyenge és rugalmas, mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki, ezért nem győzhet az, ami megszilárdult.”

Így imádkozik Andrej Tarkovszkij filmjében Sztalker az íróért és a professzorért. A nevezetes idézet akár a Danubia Zenekar pénteki koncertjén is eszünkbe juthat, amelynek műsora az orosz filmrendező köré íródott, aki Vivaldit és Rachmaninovot is fontos pillanatokban idézte meg filmjeiben. De felcsendül egy modern finn zeneszerző, Kaija Saariaho vonós­zenekari darabja is, amelyet a rendező apja, a költő Arszenyij Tarkovszkij versei ihlettek. Az együttest Maxim Rysanov vezényli, a barokk versenymű szólistája Pusker Júlia hegedűművész lesz (Zeneakadémia, október 25., fél nyolc).

Bármily furcsa lesz a nagyszerű baritont, Erwin Schrottot egy olyan aprócska helyszínen hallani, mint az Eiffel Műhelyház, az áriaesten természetesen szerepel az ő specialistása, Mozart is, utána pedig Liszt-dalok jönnek (október 25., hét óra). Másnap két ragyogó szólista lép fel a MÁV Zenekar koncertjén: Abouzahra Amira hegedűs még nincs húsz­éves, és a szenzációs Fejérvári Zoltán zongoraművésszel együtt adja elő Mendelssohn fiatalkori kettősversenyét. A szünet után Christoph Eschenbach német dirigens Mahler egykor Budapesten bemutatott – és elsőre megbukott – 1. Titán”szimfóniájával vezeti le a koncertet (Zeneakadémia, október 26., hét óra). A héten pedig Fischer Ádám születésnapját is megünnepelhetjük magával a karmesterrel: a koncert Haydn-szimfóniával kezdődik, de aztán Richard Strauss után rákanyarodunk Wagnerre, ami a Müpa közönségének közel sem lesz újdonság (október 26. fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.