mi a kotta?

Az erős és a gyenge

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/43. hétre

„Teljesüljön az, ami elhatároztatott. Higgyenek ők is és nevessenek saját szenvedélyeiken, hiszen az, amit ők szenvedélynek neveznek, valójában nem lelki energia, hanem csak a lélek és a külvilág közötti súrlódás. De a legfőbb, hogy higgyenek magukban. Legyenek gyámoltalanok akár a gyermekek, mivel a gyengeség nagy, az erő pedig hitvány. Mikor az ember születik, gyenge és rugalmas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő gyenge és rugalmas, mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki, ezért nem győzhet az, ami megszilárdult.”

Így imádkozik Andrej Tarkovszkij filmjében Sztalker az íróért és a professzorért. A nevezetes idézet akár a Danubia Zenekar pénteki koncertjén is eszünkbe juthat, amelynek műsora az orosz filmrendező köré íródott, aki Vivaldit és Rachmaninovot is fontos pillanatokban idézte meg filmjeiben. De felcsendül egy modern finn zeneszerző, Kaija Saariaho vonós­zenekari darabja is, amelyet a rendező apja, a költő Arszenyij Tarkovszkij versei ihlettek. Az együttest Maxim Rysanov vezényli, a barokk versenymű szólistája Pusker Júlia hegedűművész lesz (Zeneakadémia, október 25., fél nyolc).

Bármily furcsa lesz a nagyszerű baritont, Erwin Schrottot egy olyan aprócska helyszínen hallani, mint az Eiffel Műhelyház, az áriaesten természetesen szerepel az ő specialistása, Mozart is, utána pedig Liszt-dalok jönnek (október 25., hét óra). Másnap két ragyogó szólista lép fel a MÁV Zenekar koncertjén: Abouzahra Amira hegedűs még nincs húsz­éves, és a szenzációs Fejérvári Zoltán zongoraművésszel együtt adja elő Mendelssohn fiatalkori kettősversenyét. A szünet után Christoph Eschenbach német dirigens Mahler egykor Budapesten bemutatott – és elsőre megbukott – 1. Titán”szimfóniájával vezeti le a koncertet (Zeneakadémia, október 26., hét óra). A héten pedig Fischer Ádám születésnapját is megünnepelhetjük magával a karmesterrel: a koncert Haydn-szimfóniával kezdődik, de aztán Richard Strauss után rákanyarodunk Wagnerre, ami a Müpa közönségének közel sem lesz újdonság (október 26. fél nyolc).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.