mi a kotta?

Az erős és a gyenge

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/43. hétre

„Teljesüljön az, ami elhatároztatott. Higgyenek ők is és nevessenek saját szenvedélyeiken, hiszen az, amit ők szenvedélynek neveznek, valójában nem lelki energia, hanem csak a lélek és a külvilág közötti súrlódás. De a legfőbb, hogy higgyenek magukban. Legyenek gyámoltalanok akár a gyermekek, mivel a gyengeség nagy, az erő pedig hitvány. Mikor az ember születik, gyenge és rugalmas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő gyenge és rugalmas, mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki, ezért nem győzhet az, ami megszilárdult.”

Így imádkozik Andrej Tarkovszkij filmjében Sztalker az íróért és a professzorért. A nevezetes idézet akár a Danubia Zenekar pénteki koncertjén is eszünkbe juthat, amelynek műsora az orosz filmrendező köré íródott, aki Vivaldit és Rachmaninovot is fontos pillanatokban idézte meg filmjeiben. De felcsendül egy modern finn zeneszerző, Kaija Saariaho vonós­zenekari darabja is, amelyet a rendező apja, a költő Arszenyij Tarkovszkij versei ihlettek. Az együttest Maxim Rysanov vezényli, a barokk versenymű szólistája Pusker Júlia hegedűművész lesz (Zeneakadémia, október 25., fél nyolc).

Bármily furcsa lesz a nagyszerű baritont, Erwin Schrottot egy olyan aprócska helyszínen hallani, mint az Eiffel Műhelyház, az áriaesten természetesen szerepel az ő specialistása, Mozart is, utána pedig Liszt-dalok jönnek (október 25., hét óra). Másnap két ragyogó szólista lép fel a MÁV Zenekar koncertjén: Abouzahra Amira hegedűs még nincs húsz­éves, és a szenzációs Fejérvári Zoltán zongoraművésszel együtt adja elő Mendelssohn fiatalkori kettősversenyét. A szünet után Christoph Eschenbach német dirigens Mahler egykor Budapesten bemutatott – és elsőre megbukott – 1. Titán”szimfóniájával vezeti le a koncertet (Zeneakadémia, október 26., hét óra). A héten pedig Fischer Ádám születésnapját is megünnepelhetjük magával a karmesterrel: a koncert Haydn-szimfóniával kezdődik, de aztán Richard Strauss után rákanyarodunk Wagnerre, ami a Müpa közönségének közel sem lesz újdonság (október 26. fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.