Csengery Kristóf

  • Csengery Kristóf

Csengery Kristóf cikkei

Mint a levegő

  • Csengery Kristóf

Bach és Brahms mellett Beethoven a zenetörténet egyik legnagyobb variációszerzője. A variációs gondolkodás, amely egy-egy téma alakváltásaiból formálja meg a művet, kompozíciós módszerének meghatározó eleme.

Kívül és belül, most és örökké

  • Csengery Kristóf
A népet nem lehet leváltani, tartja a brechti mondás – és természetesen a közönség maga a nép. Mikor ítélt helyesen és mikor tévedett a közönség a klasszikus zene világában? Korrigálja-e értékeléseit az idő?

Vonzó idegenek

  • Csengery Kristóf
Mi tette naggyá az elmúlt fél évezredben a nyugati civilizáció műzenéjét? A kifinomult szerkesztésmódok? A fejlett eszmeközvetítő képesség? A nagy karriert befutott műfajok? Talán ez mind, együtt. És még valami: a nyitottság az idegenből érkező hatások iránt.

Vonzások és taszítások

  • Csengery Kristóf
Vajon miért érdekelte kevésbé Bach Händelt, mint fordítva? Mit gondolt Beethoven Mozartról, és utóbbi miért szólította papának Haydnt? Mekkora szíve volt Lisztnek? A legnagyobb zeneszerzők barátságainak és ellenszenveinek térképét rajzoljuk meg.

Az inspiráló személy

  • Csengery Kristóf
Tanultuk az iskolában, hogy a múzsák a görög mitológia alakjai: a költészet, a zene, a tánc, a tudományok istennői, az emlékezés és a rögtönzés segítői. Az idők során azonban a fogalom némiképp átértelmeződött, a többes számot egyes szám váltotta fel, és a legutóbbi évszázadokban múzsa alatt már azt a személyt értették, aki a művésszel bensőséges kapcsolatban áll, és ihletet ad neki.

Fényburok

  • Csengery Kristóf
Egy ismerősöm június 2-án, szombaton déltájban kilépett a Zeneakadémia Wesselényi utcai Ligeti György épületének kapuján, és az első emberi lény, aki szembejött vele, Jordi Savall volt.

Taníthatatlanok?

  • Csengery Kristóf
Oktatható-e a zeneszerzés? Igen. Tanítják is évszázadok óta a mesterségbeli részét, sőt a komponálás művészetét is – a jó döntésekhez elengedhetetlen ízlést, arányérzéket, kultúrát. Egyvalami nem adható át: a tehetség, az eredetiség, az invenció. Minden más igen.

Filmzeneszerző a hangversenypódiumon

  • Csengery Kristóf
Az 1983 óta Franciaországban élő, kolozsvári születésű hegedűművész és karmester, Csaba Péter, a MÁV Szimfonikusok művészeti vezetője invenciózusan és igényesen irányítja az együttest, amely immár hatodik évadát tölti a keze alatt, nem állva meg a fejlődésnek azon az útján, amelyen néhány évvel korábban, egy hasonlóan igényes, nagy formátumú és lelkes muzsikus, Takács-Nagy Gábor kezdeményezésére indult el.

Egy hiányzó ember

  • Csengery Kristóf
Két évtized telt el 1997. november 12. óta, amikor hirtelen, minden előzmény nélkül elment. Távozásának módja akár jelképesnek is tekinthető, hiszen mélyen jellemző volt egész életére: munka közben, egyik pillanatról a másikra érte a halál. Mint amikor egy karmester szíve a pulpituson, vezénylés közben áll meg.

Szenvedély és fegyelem B-dúrban

  • Csengery Kristóf
A klasszikus zene tájékozottabb kedvelői szívesen beszélgetnek arról, milyen jelentések, hangulatok kapcsolódnak a különféle hangnemekhez.

Bach négyszer

  • Csengery Kristóf
Ha barokkhegedűsökről esik szó, ilyen nevek jutnak eszünkbe: Jaap Schröder, Alice Harnoncourt, Sigiswald Kuijken, Simon Standage, Catherine Mackintosh, Monica Huggett, Andrew Manze – orosz művészt kevesen említenének. Legalábbis a korábbi években így volt ez, pár esztendeje azonban feltűnt Dmitrij Szinkovszkij (1980), s ma már ő is érdemi szereplője a mezőnynek.

Trióból kvartett

  • Csengery Kristóf
Jó, hogy a magyar komolyzenei hang­verseny­életben vannak világklasszis muzsikusok; örömteli, hogy sokan közülük nem mennek el itthonról, gyakran meghallgathatjuk őket – de még nagyobb öröm, hogy számosan akadnak közöttük, akik szívesen működnek együtt kollégáikkal, megsokszorozva erői­ket és így koncertjeik élményét is.

Kövess minket: