Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Tíz éve már, hogy az Országgyűlés a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, megemlékezve a magyart államnyelvvé tevő törvényről (1844), amelyet ezen a napon fogadtak el egykori, dicső honatyáink.
Cseresnyési László
Cseresnyési László cikkei
Egy kiváló könyv a náci Németország nyelvezetéről
Victor Klemperer: LTI. A Harmadik Birodalom nyelve című műve - amelynek most jelent meg az új kiadása - egyszerre alapos és szórakoztató munka.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Márciusban megjelent írásom, az Argó és társai mintha felkeltette volna egyesek érdeklődését. Kaptam pár Facebook-üzenetet, s az egyik olvasóm kérdései az ún. „titkos” nyelvekre vonatkoztak.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Elektronikus formában jelent meg néhány napja a már-már elveszettnek hitt Akadémiai Kiadó gondozásában Nádasdy Ádám Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című munkája (mersz.hu), amelyet az alábbiakban ismertetek – méltatva a mű és a szerző múlhatatlan érdemeit.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Nemrég olvastam egy Facebook-posztban a magyar szleng csóró és a sóher szavairól. Az jutott az eszembe erről, hogy a nyelvészek voltaképpen csupán két dolgot nem tudnak a kölcsönzésről: miért történik és hogyan. Az alábbi írás tehát csupán kísérleti jellegű lehet.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
János Jelenései szerint a végítélet előtt a rabságba vetett Sátán megszabadul és harcba hívja Góg és Magóg népét, akik a föld négy szegletén laknak. Mi lennénk netán Góg és Magóg fiai? Az alábbi (szövevényes) írás annak az új-régi történelemnek a (szövevényes) hátteréről szól, amelyik immár poraiból feltámadott a magyar iskolai oktatásban.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Nem is tudnám megmondani, hányszor kérdezték már tőlem komoly emberek (köztük vidéki állatorvosok és református lelkészek), hogy mit is gondolok a japán és a magyar nyelv ősi rokonságáról, amelyet a mongolfolt létezése is már valószínűsít.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Ha ez egy egotrip, akkor most magamról is szeretnék beszélni, de persze arról a káoszról is, ami miatt nem tudtam elhagyni Japánt a múlt héten. Harminchárom éves voltam, amikor idejöttem, azaz itt töltöttem az életem felét. Épp ma van az évfordulóm: április 6.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
„Te mondod” – válaszolta görögül a galileai, amikor a helytartó feltette neki a kényes kérdést: „Te vagy-é a zsidók királya?” Jeshua mondata talán nem is volt kitérő válasz, mert az ő (arámi) anyanyelvén ez a fordulat egyszerűen azt jelentette: igen.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Talleyrand Károly Móric, a jeles diplomata és hivatásos köpönyegforgató, azt írta egyik levelében, hogy az emberek nem javulnak meg, nem felejtenek, és nem is tanulnak semmit (Jacques Mallet du Pannak, 1796).