Cseresnyési László

Nyelv és neurózis

A propaganda dicsérete

Egotrip

Az alábbi írásban a propagandáról, a politikai agitációról és a manipulációról lesz szó. Talán meglepő, de a kollektív ideológiai agymosás története rövidebb egy évszázadnál, miközben maga a politikai manipuláció vélhetően azóta létezik, amióta létezik maga az állam.

A 20. század elején született meg a felismerés, hogy a fizikai erőszak mellett az emberek agyának kollektív átformálása révén működhet csak hatékonyan a központosított hatalom. Mussolini már 1925-ben megfogalmazta ezt: „Lejárt a kis olaszok ideje, akiknek ezer véleményük volt, de nem volt egy se […] fasizálni akarjuk a nemzetet, hogy holnap az olasz és a fasiszta, akárcsak az olasz és a katolikus, egy és ugyanaz legyen.” Akár bolsevik, akár olasz fasiszta vagy nemzeti szocialista, Ortega y Gasset szavával élve a „tömegember” mindig egyféle: konokul hisz abban, amit belétápláltak, és a kétely már olyan mélyre süllyedt a tudatában, hogy a tapasztalat, sőt még egy traumatikus élmény sem hozhatja azt felszínre. Hisz valamiben, mert hinni akar benne, és mert ez része lesz az identitásának (ez a deciding to believe jelensége). Robert Jay Lifton amerikai pszichológus már az 1960-as években írt arról, hogy az agymosás, az ideológiai átnevelés hihetetlen hatékonyságát a csoportba, a közösségbe való integrálódás vágya magyarázza. A manipuláció során a célszemélyek idővel átveszik a manipulátor szerepét, és a saját elméjüket kezdik „megdolgozni”, meggyőzik önmagukat.

Ez a jelenség azonban nem csak a totális diktatúrák sajátja. A meggyőződéseinket a legtöbb esetben mi sem racionális mérlegeléssel alakítjuk ki: az emberek zöme főként az identitása alapján választ hiedelmeket. Ritka eset lehet az, hogy valaki veszi a fáradságot, és a „releváns szakirodalom” feldolgozása alapján dönti el, hogy hisz-e például a homoszexualitás és a pedofília közötti (vélt) összefüggésben, amelyről, mint azt a minap megtudtuk, „nagy vita” folyik. A propaganda mindent átitat. Szilvay Gergely A gender-elmélet kritikája című, mintegy félezer oldalas művében (Alapjogokért Központ, 2021) arról értekezik, hogy nincs veleszületett homoszexualitás, a társadalmi ingerek hatására kialakult jelenségről van szó, amely „reintegratív terápiával” gyógyítható; hogy igenis létezik melegpropaganda; hogy a társadalmi-kulturális minták révén formálódó nemiség (a gender) merő fikció; hogy a feminizmus figyelmen kívül hagyja a nők legfontosabb, természet adta hivatását – az anyaságot stb. Jól ismerjük ezt a fajta diskurzust. A gender és szexus témájának kérdésében ezek az elemek egységes blokkot alkotnak. Egy-egy ideológiai blokk elemei sem mindig feltételezik egymást logikailag, és a blokkok közötti kapcsolat sem szükségszerű. A nemiségről alkotott blokk például logikailag aligha függ össze a magyar nyelv hunos-törökös eredetéről alkotott elképzeléssel. Mégis egyes ideológiai blokkok általában együtt jelennek meg az agyakban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.