Cseresnyési László

Nyelv és neurózis

A propaganda dicsérete

Egotrip

Az alábbi írásban a propagandáról, a politikai agitációról és a manipulációról lesz szó. Talán meglepő, de a kollektív ideológiai agymosás története rövidebb egy évszázadnál, miközben maga a politikai manipuláció vélhetően azóta létezik, amióta létezik maga az állam.

A 20. század elején született meg a felismerés, hogy a fizikai erőszak mellett az emberek agyának kollektív átformálása révén működhet csak hatékonyan a központosított hatalom. Mussolini már 1925-ben megfogalmazta ezt: „Lejárt a kis olaszok ideje, akiknek ezer véleményük volt, de nem volt egy se […] fasizálni akarjuk a nemzetet, hogy holnap az olasz és a fasiszta, akárcsak az olasz és a katolikus, egy és ugyanaz legyen.” Akár bolsevik, akár olasz fasiszta vagy nemzeti szocialista, Ortega y Gasset szavával élve a „tömegember” mindig egyféle: konokul hisz abban, amit belétápláltak, és a kétely már olyan mélyre süllyedt a tudatában, hogy a tapasztalat, sőt még egy traumatikus élmény sem hozhatja azt felszínre. Hisz valamiben, mert hinni akar benne, és mert ez része lesz az identitásának (ez a deciding to believe jelensége). Robert Jay Lifton amerikai pszichológus már az 1960-as években írt arról, hogy az agymosás, az ideológiai átnevelés hihetetlen hatékonyságát a csoportba, a közösségbe való integrálódás vágya magyarázza. A manipuláció során a célszemélyek idővel átveszik a manipulátor szerepét, és a saját elméjüket kezdik „megdolgozni”, meggyőzik önmagukat.

Ez a jelenség azonban nem csak a totális diktatúrák sajátja. A meggyőződéseinket a legtöbb esetben mi sem racionális mérlegeléssel alakítjuk ki: az emberek zöme főként az identitása alapján választ hiedelmeket. Ritka eset lehet az, hogy valaki veszi a fáradságot, és a „releváns szakirodalom” feldolgozása alapján dönti el, hogy hisz-e például a homoszexualitás és a pedofília közötti (vélt) összefüggésben, amelyről, mint azt a minap megtudtuk, „nagy vita” folyik. A propaganda mindent átitat. Szilvay Gergely A gender-elmélet kritikája című, mintegy félezer oldalas művében (Alapjogokért Központ, 2021) arról értekezik, hogy nincs veleszületett homoszexualitás, a társadalmi ingerek hatására kialakult jelenségről van szó, amely „reintegratív terápiával” gyógyítható; hogy igenis létezik melegpropaganda; hogy a társadalmi-kulturális minták révén formálódó nemiség (a gender) merő fikció; hogy a feminizmus figyelmen kívül hagyja a nők legfontosabb, természet adta hivatását – az anyaságot stb. Jól ismerjük ezt a fajta diskurzust. A gender és szexus témájának kérdésében ezek az elemek egységes blokkot alkotnak. Egy-egy ideológiai blokk elemei sem mindig feltételezik egymást logikailag, és a blokkok közötti kapcsolat sem szükségszerű. A nemiségről alkotott blokk például logikailag aligha függ össze a magyar nyelv hunos-törökös eredetéről alkotott elképzeléssel. Mégis egyes ideológiai blokkok általában együtt jelennek meg az agyakban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.