Salinger Catcher in the Rye című művét egy kiváló regényíró, Murakami Haruki fordította japánra 2003-ban. A cím fordítására mesteri megoldást talált: fonetikusan átírta az angol szavakat. Kyatchá in dza rai. Semmi Zabhegyező vagy Rozsban a fogó. A mester talán tudta, hogy a honi kritikusok a fordításáról úgyis azt fogják majd írni, amit a regényeiről szoktak. Azaz, hogy a stílusa nem elég japános.
És mégis… A Murakami-féle Kyatchá-fordítást olyanok is megvették, akik Murakamit, Shakespeare-t és James Joyce-ot csakis manga, azaz képregényváltozatban olvastak. Annak idején a könyv magyar fordítása is hatalmas sikert aratott. Gimnáziumunk nagyszerű, fiatal tanárnőjének, Gyepes Juditnak a Zabhegyezője (1964) egy ismeretlen, új nyelvet teremtett a számunkra. És jól tolmácsolt nekünk valami fontosat; igaz, nem is egyszer elszakadt az angol eredeti verbatim szövegétől. Barna Imre fordítása (2015) egy fél évszázaddal később született, ihletett és hibátlan munka. Senki nem tehet arról, hogy a mi agyunkba már diákkorunkban beleégett egy másik könyv: a Zabhegyező. Mi az Útont, Kerouac regényét is a Déry-fordításban ismertük meg, és meghökkentünk, amikor (másfél évtizeddel később) megjelent Bartos Tibor fordítása.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
