Cseresnyési László

Nyelv és vér

Victor Klemperer és a Lingua Tertii Imperii

Gaudeamus: örvendezzünk, mert okunk van rá.

Megjelent ugyanis Victor Klemperer LTI. A Harmadik Birodalom nyelve című könyvének az új kiadása. Klemperer művét mindenki ismeri, aki a diktatúrák nyelvével foglalkozik, aki pedig erről a témáról akar valami mély és roppant szórakoztató könyvet olvasni, annak most van szerencsém egy igazi remekművet ajánlani. Az LTI-t az & [Ampersand] Kiadó jelentette meg újra – Lukáts János igényes fordításában, de az 1984-es magyar kiadást javítva és kiegészítve Elke Fröhlich jegyzeteivel. (Dr. Elke Fröhlich szerkesztette a Goebbels-naplók 32 kötetes kiadását.) A jegyzeteket Nagy Márk és Kiss Barnabás dolgozta át, illetve egészítette ki. A könyv új kiadása persze a 90 oldalnyi csatolt jegyzet és „ki kicsoda” nélkül is könnyen olvasható, de ha valaki esetleg nem ismeri a hitleri Németország történetét és mindennapi életét, viszont el kíván mélyedni a témában, akkor a Klemperer-könyv jegyzeteiből szinte mindent megtudhat.

Victor Klemperer (1881–1960) azok közé a német zsidók közé tartozott, akik a hitleri Németországban rekedtek, szemben a 300 ezernyi társukkal, akik az 1933-as náci hatalomátvétel és 1941 októbere között emigráltak (például Victor unokatestvére, Otto Klemperer, a híres karmester azonnal elhagyta az országot). Victor azonban mindig német akart lenni: e nagy cél érdekében 1912-ben még a zsidó vallásból is kitért. Klemperer édesapja igazi reformrabbi volt, akit egy időre el is tiltottak a hivatása gyakorlásától, mert a konzervatív elöljáróság rosszallotta, hogy dr. Willy Klemperer hitközségében a szombatot vasárnap ülték meg… Mindazonáltal a család nem örült, amikor Victor 1906-ban egy keresztény (ráadásul koldusszegény) zongoraművésznőt vett feleségül, Eva Schlemmert (1882–1951). Victor Klemperer, a francia irodalom ifjú tudósa lektorként kezdte a pályáját a nápolyi egyetemen, majd önkéntesként vett részt az első világháborúban (megkapta a bajor katonai érdemkeresztet), majd 1920-ban a romanisztika professzora lett a drezdai műszaki egyetemen.

 

Szószörnyetegek

A náci hatalomátvétel és a nürnbergi faji törvények kihirdetése (1935) után a „katonás” múlt és az árja feleség egyre kevésbé számított: Klemperer minden évben mélyebbre süllyedt a pokol bugyraiba. Felesége révén olykor könyvekhez juthatott, de 1940 májusától már különböző zsidóházakban kellett lakniuk. Az otthon menedéke nélkül teljesen ki voltak téve a brutális erőszaknak és a megaláztatásoknak. Victor számára a napló maradt az utolsó cérnaszál, ami az emberhez méltó élethez kötötte. Azt írja az LTI-ben, hogy olyan volt számára a napló, mint a kötéltáncos egyensúlyozó rúdja. Eva a férje naplójegyzeteit előbb a kottái között rejtette el, majd orvos barátnőjüknél helyezte biztonságba. Az 1800 oldalas naplót csak 1995-ben vehették kezükbe az olvasók, de a Harmadik Birodalom nyelvének és közgondolkodásának a viszonyát tematikusan tárgyaló LTI már 1947-ben megjelent. A műnek ma két-három tucatnyi német kiadása van (összesen mintegy egymillió példányban), nem is beszélve az angol, francia, japán stb. fordításokról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.