Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Minden titkok nyelvei

Egotrip

Márciusban megjelent írásom, az Argó és társai mintha felkeltette volna egyesek érdeklődését. Kaptam pár Facebook-üzenetet, s az egyik olvasóm kérdései az ún. „titkos” nyelvekre vonatkoztak.

Argó és társai, Magyar Narancs, 2021. március 25.

A „titkos nyelv” kifejezés természetesen nem a titkosírással kódolt angol vagy egyéb nyelvű üzenetekre utal, hanem olyan csoportnyelvekre, amelyek egyes nyelvek, például a francia vagy az angol sajátos változataként, viszonylag elkülönült zsargonokként működnek. Továbbá egy-egy rituális zsargont, mint például a szabadkőműves-szertartások nyelvét szintén értelmetlen lenne „titkos nyelv”-nek nevezni. Az ilyen rituális nyelvváltozatok és persze a bűnözői zsargonok, vagyis az argók azonban általában a szókészletükben és használati színtereikben is többé-kevésbé korlátozottak. Az első ismert magyar emléke egy „titkos” zsargonnak az az öt-hat tucat szó, amit egy buzgó hajdúböszörményi nótárius jegyzett fel a helyi tolvajnyelvből 1782-ben. Ilyesféle szavakat listázott a derék Jablonczai János, mint gagyi ’arany’, leves ’ezüstpénz’, kút ’zseb’, rajzol ’lop’, gyertyáz ’vigyáz, őrködik’.

Másrészt viszont szinte az élet minden területére kiterjedő nyelv volt a nyelvben a régi francia argó (argot), a törvényen kívüliek és társadalom peremére szorult emberek sajátos nyelvváltozata. A középkori Párizsban a bűnözők, koldusok, csavargók, szemfényvesztők (gueux) a „Csodák udvará”-ban (Cour des Miracles) gyűltek össze, ahol a vak és nyomorék koldusok varázsütésre egészségessé váltak (vö. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének X.3. fejezete). Olivier Chéreau műve, a Jargon du langage de l’argot réformé (1628) írta le először ennek a sajátos világnak a szerkezetét és a nyelvét (a neten olvasható az 1660-as kiadás). Az argot mellett a jargon (zsargon) szó is használatos volt hasonló jelentésben. A 15. században François Villon is használta a verseiben a coquillards ’kagylósok’ nevű rablóbanda argóját, a jobelint (Ballades en jargon). A törvényen kívüliek társadalmának elitje, a lecsúszott értelmiségiek (az ún. „skolárok”) állítólag az argó hivatásos alakítói is voltak, akik időről időre megújították ennek a sajátos nyelvnek a szókincsét, mert az argó használata nemcsak a használó identitását jelezte, hanem a nyelvnek olykor konspiratív jelentősége is volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.