Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Minden titkok nyelvei

Egotrip

Márciusban megjelent írásom, az Argó és társai mintha felkeltette volna egyesek érdeklődését. Kaptam pár Facebook-üzenetet, s az egyik olvasóm kérdései az ún. „titkos” nyelvekre vonatkoztak.

Argó és társai, Magyar Narancs, 2021. március 25.

A „titkos nyelv” kifejezés természetesen nem a titkosírással kódolt angol vagy egyéb nyelvű üzenetekre utal, hanem olyan csoportnyelvekre, amelyek egyes nyelvek, például a francia vagy az angol sajátos változataként, viszonylag elkülönült zsargonokként működnek. Továbbá egy-egy rituális zsargont, mint például a szabadkőműves-szertartások nyelvét szintén értelmetlen lenne „titkos nyelv”-nek nevezni. Az ilyen rituális nyelvváltozatok és persze a bűnözői zsargonok, vagyis az argók azonban általában a szókészletükben és használati színtereikben is többé-kevésbé korlátozottak. Az első ismert magyar emléke egy „titkos” zsargonnak az az öt-hat tucat szó, amit egy buzgó hajdúböszörményi nótárius jegyzett fel a helyi tolvajnyelvből 1782-ben. Ilyesféle szavakat listázott a derék Jablonczai János, mint gagyi ’arany’, leves ’ezüstpénz’, kút ’zseb’, rajzol ’lop’, gyertyáz ’vigyáz, őrködik’.

Másrészt viszont szinte az élet minden területére kiterjedő nyelv volt a nyelvben a régi francia argó (argot), a törvényen kívüliek és társadalom peremére szorult emberek sajátos nyelvváltozata. A középkori Párizsban a bűnözők, koldusok, csavargók, szemfényvesztők (gueux) a „Csodák udvará”-ban (Cour des Miracles) gyűltek össze, ahol a vak és nyomorék koldusok varázsütésre egészségessé váltak (vö. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének X.3. fejezete). Olivier Chéreau műve, a Jargon du langage de l’argot réformé (1628) írta le először ennek a sajátos világnak a szerkezetét és a nyelvét (a neten olvasható az 1660-as kiadás). Az argot mellett a jargon (zsargon) szó is használatos volt hasonló jelentésben. A 15. században François Villon is használta a verseiben a coquillards ’kagylósok’ nevű rablóbanda argóját, a jobelint (Ballades en jargon). A törvényen kívüliek társadalmának elitje, a lecsúszott értelmiségiek (az ún. „skolárok”) állítólag az argó hivatásos alakítói is voltak, akik időről időre megújították ennek a sajátos nyelvnek a szókincsét, mert az argó használata nemcsak a használó identitását jelezte, hanem a nyelvnek olykor konspiratív jelentősége is volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.