Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Tévelygők kalauza

Egotrip

Elektronikus formában jelent meg néhány napja a már-már elveszettnek hitt Akadémiai Kiadó gondozásában Nádasdy Ádám Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című munkája (mersz.hu), amelyet az alábbiakban ismertetek – méltatva a mű és a szerző múlhatatlan érdemeit.

És ez nem valamiféle viccelődés akar lenni, amiként ennek az írásnak a (Maimonidésztől lopott) címében sincs irónia. Az olvasók zöme Shakespeare és Dante fordítójaként, költőként és nyelvészként ismeri Nádasdy Ádámot (sőt talán nótaénekesként is). Nekem fontos tanárom volt az egyetemen úgy fél évszázada. Mi voltunk a tanítványainak az első nemzedéke, és utánunk jött még jó pár. Tényeket is tanított nekünk, de azt is, hogy miként kell elegánsan érvelni, keményen vitatkozni, lehetőleg mást gondolni, mint az elődeink, és érdekesen írni a nyelvészetről, ami a lehetetlennel határos dolog, ugye. Elöljáróban szögezzük le tehát, hogy sokunk kalauza Nádasdy tanár úr volt, a Kalauz pedig szórakoztató és szellemes munka, továbbá, hogy ez a könyv a nyelv szerkezetével foglalkozik, nem a társadalmi vonatkozásaival.

Noha a szerző az előszóban azt állítja, hogy a Kalauz nem „szorosan vett tankönyv”, nekem azért gyanús, hogy mégiscsak az. Azaz olyan, kezdőknek szóló szakkönyv, amely bármely nyelvészeti bevezető szeminárium tankönyveként is használható. Végigkalauzolja a nyájas olvasót a nyelvtudomány témáin és területein, érthető nyelven és szellemes példákkal bemutatja a legfontosabb fogalmakat. Közben mindig tudja, hogy hol kell megállni: nem megy bele részletkérdésekbe és olyan vitákba, amelyek nem vezetnek sehová.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.