Történész és újságíró, korábban a Hírszerző.hu, az EurActiv.hu és a hvg.hu munkatársa volt, 2019 vége óta a Magyar Narancs csapatát erősíti. Hisz a független újságírásban, és abban, hogy még van értelme.
Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.
Próbálják Magyarországot belekényszeríteni a háborúba, a magyar nyilvánosság sokszínűbb, mint Nyugaton, és jogszabályokat kell alkotni a pénzen vett politikusok ellen – ezekről beszélt Orbán a rádióban.
A neves történész emlékiratainak első kötete nem csak szakmabeliek számára érdekes olvasmány, hanem egy tanulságos és érdekes korlenyomat.
Nemrég felvetődött egy történészkonferencián, itt az ideje, hogy az idősebb kollégák megírják az emlékirataikat, vagy készüljenek velük interjúk arról, ahogy a történetírást a rendszerváltás előtt művelni lehetett.
A kormányfő ismét a szankciókról és a gázárról beszélt sokat a Kossuth Rádióban, de bejelentette, hogy újabb árstopokat vezet be a kormány, és hogy a vállalati hiteleknél is lesz kamatstop.
Miközben Orbán Viktor már ott tart, hogy az 1956-os forradalmat is a Nyugat miatt volt muszáj levernie a Szovjetuniónak, a civilek kedélyesen elkezdték belakni 1956 emlékét. Mi a tanulsága az idei október 23-ának?
A miniszterelnök a Kossuth Rádióan úgy fogalmazott, hogy legalább felezzék meg az inflációt, és legyen 1 százalékos. Hosszan beszélt a szankciók ellen, és azt is kifejtette, hogy 1956-ban valójában csak béketárgyalást akartak a forradalmárok.
Orbán visszatért a Kossuth Rádióba, hosszan ostorozta az uniós szankciós politikát, azt ígérte, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában jövőre is maradhat, de szólt az abortusz szabályozásáról is.
