Orbán: Az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem sérti közvetlenül a magyarok érdekét

Belpol

Orbán a rádióban magyarázta az uniós csúcson történteket, azzal érvelve, hogy még hány ponton akadályozhatják Ukrajna uniós csatlakozását. A megfélemlítési törvény ellen szerinte azok tiltakoznak, akik amúgy is külföldi zsoldosok. 

Az Ukrajnának és Moldovának tagjelölti státuszt adó brüsszeli uniós csúcstalálkozó miatt Brüsszelben nyilatkozott péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak, amely rögtön azzal kezdődött, hogy "miért hagyta, hogy napirendre kerüljön" Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése, ha korábban azt ígérte, hogy ezt meg fogja akadályozni. Orbán válaszul arról beszélt, hogy hosszú és nehéz vita zajlott le, ő 8 órán keresztül próbálta meggyőzni a többi uniós tagállam vezetőjét arról, hogy ezt ne csinálják, mert Ukrajna nem készült fel a csatlakozásra, de "nem lehetett őket meggyőzni arról, hogy rosszul segíteni rosszabb, mint ha nem is segítenénk".

Elmondása szerint végül két komoly érvük volt, az egyik, hogy ők 26-an vannak, Orbán meg egyedül, és hogy meg akarják adni Ukrajnának a biztatást, ami a háború folytatásához kell; a másik, hogy ezzel Magyarország még nem veszít semmit, mert a végső szót úgyis a nemzeti parlamenteknek kell kimondania a csatlakozásról, vagyis a magyar parlament még majd leszavazhatja a csatlakozást, és

a későbbiekben is 75 olyan alkalom van, ahol ezt a folyamatot megakadályozhatják, ha valami sérti Magyarország érdekeit. 

Arról, hogy miért nem volt bent a teremben a szavazáskor, Orbán úgy fogalmazott: "Én viszont nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni egy ilyen rossz döntést, ezért mondtam, hogy én nem akarok részt venni, és Magyarország nem akar részt venni ebben a rossz döntésben, csináljátok egyedül, és ezért inkább elhagytam a termet." (Források szerint ugyanakkor a távozás nem Orbán ötlete volt, hanem Olaf Scholz német kancellár küldte ki a teremből.)

Ezután viszont Orbán szavai szerint "rögtön akartak is adni 50 milliárd eurót az ukránoknak", "lényegében a magyarok pénzét, a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét", ami szerinte viszont már egy konkrét jogsérelem, ezért ezt meg kellett vétóznia, bár ez nem vétó, csak egy egyhangú döntés, ami nélküle nem tud megszületni. A többiek tudomásul vették, hogy Magyarország vétózik, így erre a kérdésre vissza kell majd térni, valószínűleg februárban. 

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy valójában az európai többség sem akarja, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz, Orbán azt mondta, nem mondhatja azt a többi vezetőnek, hogy a népük mást akar, mert az már beavatkozás lenne a belügyeikbe, de ettől ez még egy rossz döntés, aminek lehetnek rossz következményei, de a pénzügyi, gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni, így ha olyan helyzet lesz, ahol például a magyar gazdák érdekeit kell megvédeni, akkor be fogják húzni a kéziféket. 

Ezt még többször elismételte, és azzal is példálózott, hogy az EU hozott már máskor is rossz döntést, ilyen volt szerinte a migráció kezelése, vagy az Oroszország elleni szankciók ügye is, és amikor ezeknek következményei lettek volna Magyarországra nézve, akkor is behúzták a kéziféket. Azt hangoztatta, hogy Ukrajna esetében pedig a végső döntést úgyis a magyar parlament mondja majd ki. 

Orbán arról beszélt, hogy szerinte azért rossz döntés az Ukrajnának adandó támogatás, mert az EU közösen venne fel hozzá hitelt, és ez volt a Covid idején is, amiből viszont nem kapott mindenki egyenlően (Magyarország a helyreállítási alap első töredékéhez még csak ezután juthat majd hozzá), így szerinte nem hitelből kéne adni bármit is; ráadásul Orbán szerint az ukrán háború rosszul áll, tűzszünet kéne és béketárgyalás, ehelyett az uniós vezetők pénzt akarnak adni a háború folytatására, a magyarok pénzét, mert ha közösen vesznek fel hitelt, az a magyarokat is érinti. Hozzátette,

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése még nem sérti közvetlenül a magyarok érdekét, de a pénzügyi támogatása már igen. 

Az uniós pénzek majdani érkezésével kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, "jobb későn, mint soha", szerinte Magyarország minden feltételt teljesített már korábban, "ez a pénz jár nekünk", ezért lehet feltételeket szabni, de előbb-utóbb ide kell adni, ez papíron már megtörtént. 

Orbán szerint ugyanakkor az elmúlt időszak tanulsága, hogy a magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül is működik, vagyis nem igaz az a legenda, hogy a magyar gazdaság külföldi pénzek nélkül nem működik. Szerinte az elmúlt egy év igazán nehéz volt, de a magyar gazdaság átvészelte ezt az időszakot, viszont ettől még amikor pénzt adnak, akkor nem kell elszaladni.

Hozzátette, "Brüsszelben" van hajlam arra, hogy visszaéljenek a hatalommal, azt várják, hogy úgy táncoljanak a tagállamok, ahogy ők fütyülnek, ezért le kell őket váltani. Azt is mondta, hogy a pénzt előbb-utóbb oda kell adni, és ha már megvan, akkor majd dönt a magyar parlament a költségvetésről, hogy mire költsék. 

Szóba került a "szuverenitásvédelem" kérdése is, Orbán azt magyarázta, hogy a legnagyob kincs a függetlenség, a szuverenitás, és bár a magyar rendszer erős lábakon áll, de a 2022-es kampányban kiderült, hogy maradt némi lyuk, a baloldal megtalálta a módját annak, hogy külföldi pénzzel befolyásolják a választást, ezért valamit tenni kellett. 

A "szuverenitásvédelminek" nevezett megfélemlítési törvénnyel kapcsolatban azt mondta, azok tiltakoznak ellene, akik valójában külföldi pénzekből élnek,

akik külföldről kaptak eddig pénzt, azoknak nyilván nem tetszik, ez valójában önfeljelentés, "a zsoldosok vallomása".

Ezután azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem elszigetelnie kell magát a világtól, hanem bekapcsolódni a világkereskedelembe, nem elszigetelődés vagy bekapcsolódás a szuverenitás kérdése, hanem azt jelenti, hogy a magyar érdekeknek megfelelően kapcsolódnak be. 

Végül arról értekezett, hogy a magyar emberek álláspontja nem a kormány mögött egységes, mert nem a kormány alakítja ki a közvélekedést, a kormánynak csak meg kell értenie, hogy mi az emberek véleménye, és ebben segít a nemzeti konzultáció is, abban segíti az embereket, hogy olyan dolgokról nyilvánítsanak véleményt, amelyről el kell gondolkodni. Orbán azt mondta, őt is segítette a konzultáció (amelynek egyébként még a kézbesítése sem fejeződött be), mert az ország közvéleményének ismerete jelenti a legnagyobb erőtartalékot, hiszen Brüsszelben ő a magyarok érdekeit képviseli.

Hozzátette, a baloldal persze mást gondol, de az egy kisebbség, a nagy többség véleménye ettől eltér. A végén viszont szerinte az a legfontosabb, hogy a megválasztott képviselők hogyan döntenek a parlamentben, mert "az erőnk közepe a parlament".

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.