Az összképet az is bonyolítja, hogy míg az európai parlamenti (EP) választás eredményeiben megmutatkozik az előzetesen becsültnél is látványosabban berobbanó Tisza Párt, addig az önkormányzati választások eredményeiben csak áttételesen – kivéve a Fővárosi Közgyűlés listáját és azokat a kerületeket, ahol voltak tiszás polgármesterjelöltek. Utóbbiak rendre 15 százalék feletti szavazatot szedtek össze, ami nagyon jó eredmény annak fényében, hogy gyakorlatilag ismeretlenül és felépített kampány nélkül indultak el. A fővárosi listán Magyar Péter pártja 27,34 százalékot szerzett, amivel hajszálnyival maradt el a legtöbbet begyűjtő Fidesztől, de így is ugyanannyi, 10 mandátumhoz jutott a Városházán, mint a kormánypárt.
Az EP-választás és az önkormányzati adatok összevetése azt mutatja, hogy létezett valamiféle Tisza-hatás. A Tisza EP-listája országosan 29,6 százalékot ért el, a Fideszé 44,8-et, a Momentumé 3,67-ot. Azért ezeket a pártokat emeltük ki, mert leginkább az ő adataikat befolyásolta a Tisza jelenléte. (A DK, az MSZP, a Párbeszéd a megyei közgyűlési választásokra nem állított közös listát – már ahol egyáltalán elindultak.)
Az önkormányzati választásokon tehát a Tisza a főváros kivételével sehol nem indult. Akár a megyei listás eredményeket, akár a nagyobb települések adatait vetjük össze az EP-választás számaival, a különbség elsőre is szembetűnő. Az egyszerűség kedvéért a helyzetet a megyei listákkal illusztráljuk, de a tendencia azon településeknél is hasonló, ahol jellemzően pártszínekben próbálkoztak a jelöltek. A megyei közgyűlési választásokon a Fidesz mindenhol jóval 50 százalék felett szerepelt, a Momentum pedig bőven megugrotta az 5 százalékos bejutási küszöböt, de a 10 százalék fölötti eredmény sem volt kivételes. (A legtöbbet Pest megyében kapta, 21 százalékot, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig nem volt megyei listája.) Bármely kiválasztott megye adatait böngészve kiugrik, hogy egyazon helyen az EP-választási eredményei látványosan gyöngébbek mind a Fidesznek (jellemzően 8–10 százalékponttal), mind a Momentumnak (kizárólag Budapesten szavaztak az EP-listájára 5 százalék fölött). A hiányzó voksok döntő többsége a Tisza EP-listáján landolt.
Hátrébb tolták országosan
Összevetettük a tízezer fősnél nagyobb települések mostani választási eredményeit az öt évvel ezelőtti adatokkal. A budapesti kerületeket is tartalmazó lista 166 tételből áll. A legtöbb helyen nem változott a preferencia, vagyis ahol fideszes volt a polgármester és a testület, az is maradt, és ugyanígy alakult a függetlenek és az összefogás tetszőleges permutációja esetében is. Összesen majdnem negyven településen azonban csere volt: fideszest váltott független vagy összefogásos jelölt, illetve fordítva, az összefogásost váltotta fideszes vagy független jelölt.
Budapesten a XII. kerületet behúzta az ellenzék, Csepelt a Fidesz belháborúja tolta a függetlenek közé, az I. kerületet viszont elveszítette az ellenzék. Győrt és Nagykanizsát bukta a Fidesz, Baját, Miskolcot és Egert meg az ellenzék. (Megjegyeznénk, hogy Győrt azért annyira nem vesztette el a Fidesz: a pártjában sem körülrajongott kormánypárti polgármestert valóban megverte a választáson Pintér Bence, ám a győztesnek nem lesz könnyű dolga a fideszes többségű képviselő-testülettel.)
A kisebb településeken is voltak érdekes váltások. Igyekeztünk nem figyelembe venni azokat a trükköket, hogy a korábban pártszínekben indult polgármester hirtelen független lett. Olykor a független jelöltet simán besoroltuk a Fideszhez – tipikusan ilyen város Göd, ahol Kammerer Zoltán polgármestert aligha lehet függetlennek tekinteni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
