Két választás Magyarországon

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.

Az összképet az is bonyolítja, hogy míg az európai parlamenti (EP) választás eredményeiben megmutatkozik az előzetesen becsültnél is látványosabban berobbanó Tisza Párt, addig az önkormányzati választások eredményeiben csak áttételesen – kivéve a Fővárosi Közgyűlés listáját és azokat a kerületeket, ahol voltak tiszás polgármesterjelöltek. Utóbbiak rendre 15 százalék feletti szavazatot szedtek össze, ami nagyon jó eredmény annak fényében, hogy gyakorlatilag ismeretlenül és felépített kampány nélkül indultak el. A fővárosi listán Magyar Péter pártja 27,34 százalékot szerzett, amivel hajszálnyival maradt el a legtöbbet begyűjtő Fidesztől, de így is ugyanannyi, 10 mandátumhoz jutott a Városházán, mint a kormánypárt.

Az EP-választás és az önkormányzati adatok összevetése azt mutatja, hogy létezett valamiféle Tisza-hatás. A Tisza EP-listája országosan 29,6 százalékot ért el, a Fideszé 44,8-et, a Momentumé 3,67-ot. Azért ezeket a pártokat emeltük ki, mert leginkább az ő adataikat befolyásolta a Tisza jelenléte. (A DK, az MSZP, a Párbeszéd a megyei közgyűlési választásokra nem állított közös listát – már ahol egyáltalán elindultak.)

Az önkormányzati választásokon tehát a Tisza a főváros kivételével sehol nem indult. Akár a megyei listás eredményeket, akár a nagyobb települések adatait vetjük össze az EP-választás számaival, a különbség elsőre is szembetűnő. Az egyszerűség kedvéért a helyzetet a megyei listákkal illusztráljuk, de a tendencia azon településeknél is hasonló, ahol jellemzően pártszínekben próbálkoztak a jelöltek. A megyei közgyűlési választásokon a Fidesz mindenhol jóval 50 százalék felett szerepelt, a Momentum pedig bőven megugrotta az 5 százalékos bejutási küszöböt, de a 10 százalék fö­lötti eredmény sem volt kivételes. (A legtöbbet Pest megyében kapta, 21 százalékot, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig nem volt megyei listája.) Bármely kiválasztott megye adatait böngészve kiugrik, hogy egyazon helyen az EP-választási eredményei látványosan gyöngébbek mind a Fidesznek (jellemzően 8–10 százalékponttal), mind a Momentumnak (kizárólag Budapesten szavaztak az EP-listájára 5 százalék fölött). A hiányzó voksok döntő többsége a Tisza EP-listáján landolt.

Hátrébb tolták országosan

Összevetettük a tízezer fősnél nagyobb települések mostani választási eredményeit az öt évvel ezelőtti adatokkal. A budapesti kerületeket is tartalmazó lista 166 tételből áll. A legtöbb helyen nem változott a preferencia, vagy­is ahol fideszes volt a polgármester és a testület, az is maradt, és ugyanígy alakult a függetlenek és az összefogás tetszőleges permutációja esetében is. Összesen majdnem negyven településen azonban csere volt: fideszest váltott független vagy összefogásos jelölt, illetve fordítva, az összefogásost váltotta fideszes vagy független jelölt.

Budapesten a XII. kerületet behúzta az ellenzék, Csepelt a Fidesz belháborúja tolta a függetlenek közé, az I. kerületet viszont elveszítette az ellenzék. Győrt és Nagykanizsát bukta a Fidesz, Baját, Miskolcot és Egert meg az ellenzék. (Megjegyeznénk, hogy Győrt azért annyira nem vesztette el a Fidesz: a pártjában sem körülrajongott kormánypárti polgármestert valóban megverte a választáson Pintér Bence, ám a győztesnek nem lesz könnyű dolga a fideszes többségű képviselő-testülettel.)

A kisebb településeken is voltak érdekes váltások. Igyekeztünk nem figyelembe venni azokat a trükköket, hogy a korábban pártszínekben indult polgármester hirtelen független lett. Olykor a független jelöltet simán besoroltuk a Fideszhez – tipikusan ilyen város Göd, ahol Kammerer Zoltán polgármestert aligha lehet függetlennek tekinteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.