Tönkreteszi-e az ELTE-t a kormányzat?

Amihez csak hozzányúlnak

Belpol

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?

„Töretlen az ELTE kiugró népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az egyetem 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire”; „rekordszámú pedagógusjelölt az ELTE-n” – olvasható abban a számvetésben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adott ki júniusban az idei felvételi eljárásról. Mindeközben az ország egyik legnagyobb egyetemének a helyzete korántsem ideális. Az intézmény évek óta finanszírozási problémákkal küzd, az egyetemi dolgozók fizetése olyan alacsony, hogy gyakorlatilag a megélhetésük is veszélyben van; egy márciusi bejelentés szerint pedig 2025-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is indítanak egy rivális tanárképző kart. Bár az ELTE továbbra is előkelő helyen szerepel az egyetemi rangsorokban, a kormányzat mintha a kivéreztetésére játszana.

Lélegeztetőgépen

A 2021-es nagy átalakítás, az úgynevezett „modellváltás”, vagyis az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése után mindössze öt egyetem és egy főiskola maradt állami kézben: az ELTE mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az NKE és az Eötvös József Főiskola. Forrásaink szerint, míg a BME-n a júniusi rektorválasztáskor olyan vezetőt választottak Charaf Hassan személyében, aki többször is kifejezte, hogy támogatná az alapítványosítást – amennyiben az nem jelenti a kimaradást az uniós pályázati programokból –, addig az ELTE-n a fenntartóváltás mára lekerült a napirendről. Főleg, miután úgy tűnik, hogy az alapítványi egyetemek sem feltétlenül nyertek annyit a váltással, mint amennyire számítottak, és mindmáig nincs megnyugtató megoldás arra, hogy ezen intézmények nem lehetnek részesei az uniós tudományos pályázati programoknak.

Az állami kézben maradt egyetemek helyzete szintén nem egységes: míg a Miniszterelnökség alá tartozó NKE a kormány kiemelt figyelmét élvezi a fejlesztések terén, addig a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felügyelte négy másik egyetem egyre nagyobb gondokkal küzd. Jól jelzi az arányokat, hogy míg sajtóhírek szerint az NKE pedagógusképzése várhatóan 100 milliárd forintból fog elindulni, addig az egész ELTE 2024-es költségvetésében 37,5 milliárd forintnyi a központi finanszírozás.

Az egyetem 2023-as beszámolója szerint az elmúlt években az eredeti 35–45 milliárd forinttal számoló költségvetést rendre módosították, tavaly végül összesen 100 milliárd forintból gazdálkodhatott az intézmény, amelyből 54,9 milliárd forint volt a központi támogatás, 21,7 milliárd a saját bevétel és 23,5 milliárd korábbi maradvány igénybevétele. „A modell az, hogy tudatosan csak a minimum szolgáltatásra elegendő összeget kapja meg az egyetem előre, és minden olyan feladatra, ami menet közben derül ki, célzott támogatást kell kipitiznie, például épületszigetelésre vagy karbantartásra” – magyarázza Gregor Anikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának (TÁTK) oktatója és szakszervezeti titkára. „Folyamatosan lélegeztetőgépen tartják az ELTE-t, és időről időre felemeli a lábát az oxigénzsinórról a fenntartó, de csak akkor, amikor már lilul a feje a betegnek.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.