Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?

„Töretlen az ELTE kiugró népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az egyetem 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire”; „rekordszámú pedagógusjelölt az ELTE-n” – olvasható abban a számvetésben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adott ki júniusban az idei felvételi eljárásról. Mindeközben az ország egyik legnagyobb egyetemének a helyzete korántsem ideális. Az intézmény évek óta finanszírozási problémákkal küzd, az egyetemi dolgozók fizetése olyan alacsony, hogy gyakorlatilag a megélhetésük is veszélyben van; egy márciusi bejelentés szerint pedig 2025-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is indítanak egy rivális tanárképző kart. Bár az ELTE továbbra is előkelő helyen szerepel az egyetemi rangsorokban, a kormányzat mintha a kivéreztetésére játszana.

Lélegeztetőgépen

A 2021-es nagy átalakítás, az úgynevezett „modellváltás”, vagyis az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése után mindössze öt egyetem és egy főiskola maradt állami kézben: az ELTE mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az NKE és az Eötvös József Főiskola. Forrásaink szerint, míg a BME-n a júniusi rektorválasztáskor olyan vezetőt választottak Charaf Hassan személyében, aki többször is kifejezte, hogy támogatná az alapítványosítást – amennyiben az nem jelenti a kimaradást az uniós pályázati programokból –, addig az ELTE-n a fenntartóváltás mára lekerült a napirendről. Főleg, miután úgy tűnik, hogy az alapítványi egyetemek sem feltétlenül nyertek annyit a váltással, mint amennyire számítottak, és mindmáig nincs megnyugtató megoldás arra, hogy ezen intézmények nem lehetnek részesei az uniós tudományos pályázati programoknak.

Az állami kézben maradt egyetemek helyzete szintén nem egységes: míg a Miniszterelnökség alá tartozó NKE a kormány kiemelt figyelmét élvezi a fejlesztések terén, addig a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felügyelte négy másik egyetem egyre nagyobb gondokkal küzd. Jól jelzi az arányokat, hogy míg sajtóhírek szerint az NKE pedagógusképzése várhatóan 100 milliárd forintból fog elindulni, addig az egész ELTE 2024-es költségvetésében 37,5 milliárd forintnyi a központi finanszírozás.

Az egyetem 2023-as beszámolója szerint az elmúlt években az eredeti 35–45 milliárd forinttal számoló költségvetést rendre módosították, tavaly végül összesen 100 milliárd forintból gazdálkodhatott az intézmény, amelyből 54,9 milliárd forint volt a központi támogatás, 21,7 milliárd a saját bevétel és 23,5 milliárd korábbi maradvány igénybevétele. „A modell az, hogy tudatosan csak a minimum szolgáltatásra elegendő összeget kapja meg az egyetem előre, és minden olyan feladatra, ami menet közben derül ki, célzott támogatást kell kipitiznie, például épületszigetelésre vagy karbantartásra” – magyarázza Gregor Anikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának (TÁTK) oktatója és szakszervezeti titkára. „Folyamatosan lélegeztetőgépen tartják az ELTE-t, és időről időre felemeli a lábát az oxigénzsinórról a fenntartó, de csak akkor, amikor már lilul a feje a betegnek.”