Tönkreteszi-e az ELTE-t a kormányzat?

Amihez csak hozzányúlnak

Belpol

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?

„Töretlen az ELTE kiugró népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az egyetem 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire”; „rekordszámú pedagógusjelölt az ELTE-n” – olvasható abban a számvetésben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adott ki júniusban az idei felvételi eljárásról. Mindeközben az ország egyik legnagyobb egyetemének a helyzete korántsem ideális. Az intézmény évek óta finanszírozási problémákkal küzd, az egyetemi dolgozók fizetése olyan alacsony, hogy gyakorlatilag a megélhetésük is veszélyben van; egy márciusi bejelentés szerint pedig 2025-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is indítanak egy rivális tanárképző kart. Bár az ELTE továbbra is előkelő helyen szerepel az egyetemi rangsorokban, a kormányzat mintha a kivéreztetésére játszana.

Lélegeztetőgépen

A 2021-es nagy átalakítás, az úgynevezett „modellváltás”, vagyis az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése után mindössze öt egyetem és egy főiskola maradt állami kézben: az ELTE mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az NKE és az Eötvös József Főiskola. Forrásaink szerint, míg a BME-n a júniusi rektorválasztáskor olyan vezetőt választottak Charaf Hassan személyében, aki többször is kifejezte, hogy támogatná az alapítványosítást – amennyiben az nem jelenti a kimaradást az uniós pályázati programokból –, addig az ELTE-n a fenntartóváltás mára lekerült a napirendről. Főleg, miután úgy tűnik, hogy az alapítványi egyetemek sem feltétlenül nyertek annyit a váltással, mint amennyire számítottak, és mindmáig nincs megnyugtató megoldás arra, hogy ezen intézmények nem lehetnek részesei az uniós tudományos pályázati programoknak.

Az állami kézben maradt egyetemek helyzete szintén nem egységes: míg a Miniszterelnökség alá tartozó NKE a kormány kiemelt figyelmét élvezi a fejlesztések terén, addig a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felügyelte négy másik egyetem egyre nagyobb gondokkal küzd. Jól jelzi az arányokat, hogy míg sajtóhírek szerint az NKE pedagógusképzése várhatóan 100 milliárd forintból fog elindulni, addig az egész ELTE 2024-es költségvetésében 37,5 milliárd forintnyi a központi finanszírozás.

Az egyetem 2023-as beszámolója szerint az elmúlt években az eredeti 35–45 milliárd forinttal számoló költségvetést rendre módosították, tavaly végül összesen 100 milliárd forintból gazdálkodhatott az intézmény, amelyből 54,9 milliárd forint volt a központi támogatás, 21,7 milliárd a saját bevétel és 23,5 milliárd korábbi maradvány igénybevétele. „A modell az, hogy tudatosan csak a minimum szolgáltatásra elegendő összeget kapja meg az egyetem előre, és minden olyan feladatra, ami menet közben derül ki, célzott támogatást kell kipitiznie, például épületszigetelésre vagy karbantartásra” – magyarázza Gregor Anikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának (TÁTK) oktatója és szakszervezeti titkára. „Folyamatosan lélegeztetőgépen tartják az ELTE-t, és időről időre felemeli a lábát az oxigénzsinórról a fenntartó, de csak akkor, amikor már lilul a feje a betegnek.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.