Augusztus elején 67 európai parlamenti (EP) képviselő az EU húsz országából levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének. A levélben a Magyarország által bevezetett, majd az oroszokra és belaruszokra is kiterjesztett Nemzeti Kártyát az összes tagállamra és uniós állampolgárra nézve biztonsági kockázatnak nevezték, mondván, a schengeni területre ily módon beengedett emberek akár az orosz kémhálózatot is erősíthetik. A 67 képviselő azonnali intézkedésekre szólította fel az EB-t. Azt is írták, ha Magyarország nem változtat a szabályozáson, a Bizottságnak és minden uniós vezetőnek meg kellene kérdőjelezni Magyarország tagságát a schengeni övezetben, adott esetben új ellenőrzéseket kellene bevezetni a magyar határokon. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a schengeni övezet más országainak nem kell elismernie az oroszoknak és a belaruszoknak Magyarország által kiadott vízumokat.
De mi is az a Nemzeti Kártya, és tényleg veszélyt jelent-e Európára, ahogyan azt az EP-képviselők írták?
Orbán Moszkvában járt
Tavaly decemberben fogadta el a magyar országgyűlés az új idegenrendészeti törvényt – hivatalos nevén a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló” törvényt –, amely megváltoztatta a korábbi, az EU-n kívüli munkavállalókra vonatkozó kategóriarendszert. A január 1-jén hatályba lépett jogszabályt március 1-jétől kell alkalmazni. Az új törvény értelmében a korábbi sima munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett immár speciális jogcímeken lehet csak ilyet kérni – van például külön vendégbefektetői, vendégmunkás, foglalkoztatási célú és beruházás megvalósítása érdekében kiállított tartózkodási engedély, a kifejezetten magas végzettségű munkavállalóknak úgynevezett Magyar Kártya, de ilyen új jogcím a Nemzeti Kártya is.
Ez utóbbit azonban csak a külön is nevesített országokból érkezőkre lehet alkalmazni. A törvényben a hatálybalépésekor a szerbek és ukránok szerepeltek, de júliusban egy rendelettel további hat országot is bevettek: Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova és Montenegró mellett felkerült a listára Oroszország és Belarusz is. Az EU jövőjéért és biztonságáért aggódókat nyilván az utolsó kettő akasztotta ki; fő érvük az, hogy a Nemzeti Kártya egy könnyített lehetőség az orosz és belarusz állampolgároknak arra, hogy bejussanak az EU területére. Így viszont a kémeket nehezebb lesz kiszűrni.
A Nemzeti Kártyát a törvény szövege szerint az a meghatározott országokból érkező állampolgár kaphatja meg, aki egyrészt kifejezetten munkát vállalni jön Magyarországra, vagy tényleges munkát is végző cégvezető. Ez a fajta tartózkodási engedély első ránézésre nem sokban különbözik a sima vendégmunkás-tartózkodási engedélytől, van azonban néhány látványos eltérés. Egyrészt a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás teljesen más, jellemzően harmadik világbeli országokra vonatkozik. Másrészt – és talán ez a legfontosabb – a vendégmunkásokat érintő szabályozással csak korlátozott munkakörökbe lehet alkalmazottakat behozni az országba. Ehhez ugyanis Nagy Márton miniszteri rendeletben egy hosszú, jó 10 oldalas listát csatolt azokról a munkakörökről, amelyekbe vendégmunkások nem hozhatók: a tiltólistán mindenféle képzettséget igénylő munkakörök és cégvezetői pozíciók is szerepelnek. A Nemzeti Kártyánál ellenben semmi ilyen megkötés nincs, sőt a jogszabályban szerepel, hogy cégvezetők is igényelhetik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
