A magyar Nemzeti Kártya és az Európai Unió

Kiskapu az oroszoknak

Külpol

Újabb konfliktust gerjesztett Magyarország és az Európai Bizottság között az oroszoknak és belaruszoknak is kedveskedő úgynevezett Nemzeti Kártya ügye, amely miatt egyes európai képviselők már Magyarország schengeni tagságát is megkérdőjeleznék.

Augusztus elején 67 európai parlamenti (EP) képviselő az EU húsz országából levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének. A levélben a Magyarország által bevezetett, majd az oroszokra és belaruszokra is kiterjesztett Nemzeti Kártyát az összes tagállamra és uniós állampolgárra nézve biztonsági kockázatnak nevezték, mondván, a schengeni területre ily módon beengedett emberek akár az orosz kémhálózatot is erősíthetik. A 67 képviselő azonnali intézkedésekre szólította fel az EB-t. Azt is írták, ha Magyarország nem változtat a szabályozáson, a Bizottságnak és minden uniós vezetőnek meg kellene kérdőjelezni Magyarország tagságát a schengeni övezetben, adott esetben új ellenőrzéseket kellene bevezetni a magyar határokon. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a schengeni övezet más országainak nem kell elismernie az oroszoknak és a belaruszoknak Magyarország által kiadott vízumokat.

De mi is az a Nemzeti Kártya, és tényleg veszélyt jelent-e Európára, ahogyan azt az EP-képviselők írták?

Orbán Moszkvában járt

Tavaly decemberben fogadta el a magyar országgyűlés az új idegenrendészeti törvényt – hivatalos nevén a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló” törvényt –, amely megváltoztatta a korábbi, az EU-n kívüli munkavállalókra vonatkozó kategóriarendszert. A január 1-jén hatályba lépett jogszabályt március 1-jétől kell alkalmazni. Az új törvény értelmében a korábbi sima munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett immár speciális jogcímeken lehet csak ilyet kérni – van például külön vendégbefektetői, vendégmunkás, foglalkoztatási célú és beruházás megvalósítása érdekében kiállított tartózkodási engedély, a kifejezetten magas végzettségű munkavállalóknak úgynevezett Magyar Kártya, de ilyen új jogcím a Nemzeti Kártya is.

Ez utóbbit azonban csak a külön is nevesített országokból érkezőkre lehet alkalmazni. A törvényben a hatálybalépésekor a szerbek és ukránok szerepeltek, de júliusban egy rendelettel további hat országot is bevettek: Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova és Montenegró mellett felkerült a listára Oroszország és Belarusz is. Az EU jövőjéért és biztonságáért aggódókat nyilván az utolsó kettő akasztotta ki; fő érvük az, hogy a Nemzeti Kártya egy könnyített lehetőség az orosz és belarusz állampolgároknak arra, hogy bejussanak az EU területére. Így viszont a kémeket nehezebb lesz kiszűrni.

A Nemzeti Kártyát a törvény szövege szerint az a meghatározott országokból érkező állampolgár kaphatja meg, aki egyrészt kifejezetten munkát vállalni jön Magyarországra, vagy tényleges munkát is végző cégvezető. Ez a fajta tartózkodási engedély első ránézésre nem sokban különbözik a sima vendégmunkás-tartózkodási engedélytől, van azonban néhány látványos eltérés. Egyrészt a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás teljesen más, jellemzően harmadik világbeli országokra vonatkozik. Másrészt – és talán ez a legfontosabb – a vendégmunkásokat érintő szabályozással csak korlátozott munkakörökbe lehet alkalmazottakat behozni az országba. Ehhez ugyanis Nagy Márton miniszteri rendeletben egy hosszú, jó 10 oldalas listát csatolt azokról a munkakörökről, amelyekbe vendégmunkások nem hozhatók: a tiltólistán mindenféle képzettséget igénylő munkakörök és cégvezetői pozíciók is szerepelnek. A Nemzeti Kártyánál ellenben semmi ilyen megkötés nincs, sőt a jogszabályban szerepel, hogy cégvezetők is igényelhetik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szergej Tyimofejev orosz költő: „Nem tudom, hogy a kortárs orosz kultúra hogyan fogja túlélni ezt az őrületet”

Idén magyarul is megjelent Replika című kötete, aminek lettországi kiadásához egy üres füzetet is kaptak az olvasók. Az Orbita nevű művészeti kollektíva egyik alapítóját videóköltészetről, kreatív könyvtervezésről, a kétnyelvű irodalomról és az Ukrajna elleni háború miatt megszakadt oroszországi kapcsolatokról is kérdeztük.