A Fővárosi Közgyűlés esetleges működésképtelenségének következményei

Róka fogta csuka

Belpol

Egyelőre nem született megnyugtató megoldás a Fővárosi Közgyűlésben várható politikai patthelyzetre. Megnéztük, milyen következményei lehetnek annak, ha nem sikerül épkézláb kompromisszumot összehozni Budapesten.

 

A júniusi önkormányzati választásokon a fővárosi Városházán patthelyzet alakult ki: a főpolgármesterrel együtt 33 fős testületbe 10-10 képviselőt küldhet a Fidesz és a Tisza Párt, 3-3-at a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Vitézy Dávid vezette LMP, a DK–MSZP–Párbeszéd tömbnek pedig Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt lesz összesen 7 szavazata (ebből három a DK-nak, kettő a Párbeszédnek, egy az MSZP-nek, egy magának Karácsonynak). A többséghez összesen 17 szavazat szükséges, Karácsonynak ez nyilván úgy jönne össze a legegyszerűbben, ha az őt jelölő három párt hat képviselője mellett valamelyik 10 fős képviselőcsoport is támogatná az elképzeléseit. Magyar Péterrel a Telexnek adott hétfői interjúja szerint azonban a múlt heti találkozójukon sem sikerült megegyezni, a Fidesszel pedig nem is tárgyalt.

A helyzet egyelőre feloldhatatlannak tűnik, miközben a megegyezés egyre sürgetőbb, ugyanis az önkormányzati törvény szerint legkésőbb október 15-ig meg kell tartani az alakuló ülést (jelen állás szerint erre október 4-én kerülhet sor). Ezen fontos döntéseket kell meghozni, ezek elmaradása komoly következményekkel is járhat. A múlt héten Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, egyben az MKKP fővárosi képviselője pedzegette azt a hvg.hu-nak adott interjújában, hogy megegyezés nélkül előbb-utóbb a fővárosi kormányhivatal fogja átvenni a hatalmat Budapest fölött, végül pedig az Országgyűlés oszlathatja majd fel a képviselő-testületet – de hasonlóról beszélt Karácsony is a Telexnek, amikor azt említette, hogy ha nem sikerül megállapodnia a frakcióknak, a főispán fog ráküldeni valakit helyettesnek. Megnéztük, valójában mekkora a mozgástere a közgyűlésnek, és mik a lehetséges forgatókönyvek.

Az alakuló ülés csapdái

Jelenleg a legégetőbb kérdés az alakuló ülés. Az önkormányzati törvény szerint ekkor – vagy némi laufként legfeljebb az azt követő ülésen – egyrészt el kell fogadni a felülvizsgált új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz), meg kell választani legalább egy főpolgármester-helyettest a kép­viselők közül, meg kell alakítani az önkormányzati bizottságokat (egyet kötelezően) és meg kell választani hozzá a bizottsági tagokat is, illetve dönteni kell a kép­viselők és a fenti tisztségviselők javadalmazásáról.

Az egyik vitás pont rögtön a főpolgármester-helyettes megválasztása. Karácsonynak eddig négy helyettese volt, a liberális párti Bősz Anett, a momentumos Kerpel-Fronius Gábor, az MSZP-s Tüttő Kata és általános helyettesként a külsős Kiss Ambrus. Minthogy sem Bősz, sem Kerpel-Fronius nem lesz tagja az új közgyűlésnek, ők szóba sem jönnek (Bősz Anett ráadásul jelezte, hogy a politikától is visszavonul). Tüttőt sem a Fidesz, sem a Tisza nem hajlandó támogatni, így biztosan nem kapna többséget. A törvény szerint azonban muszáj legalább egy belsős közgyűlési tagot megbízni helyettesként, így az egyeztetések is elsősorban erről szóltak – főleg Vitézy Dávid jelöléséről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).