A júniusi önkormányzati választásokon a fővárosi Városházán patthelyzet alakult ki: a főpolgármesterrel együtt 33 fős testületbe 10-10 képviselőt küldhet a Fidesz és a Tisza Párt, 3-3-at a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Vitézy Dávid vezette LMP, a DK–MSZP–Párbeszéd tömbnek pedig Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt lesz összesen 7 szavazata (ebből három a DK-nak, kettő a Párbeszédnek, egy az MSZP-nek, egy magának Karácsonynak). A többséghez összesen 17 szavazat szükséges, Karácsonynak ez nyilván úgy jönne össze a legegyszerűbben, ha az őt jelölő három párt hat képviselője mellett valamelyik 10 fős képviselőcsoport is támogatná az elképzeléseit. Magyar Péterrel a Telexnek adott hétfői interjúja szerint azonban a múlt heti találkozójukon sem sikerült megegyezni, a Fidesszel pedig nem is tárgyalt.
A helyzet egyelőre feloldhatatlannak tűnik, miközben a megegyezés egyre sürgetőbb, ugyanis az önkormányzati törvény szerint legkésőbb október 15-ig meg kell tartani az alakuló ülést (jelen állás szerint erre október 4-én kerülhet sor). Ezen fontos döntéseket kell meghozni, ezek elmaradása komoly következményekkel is járhat. A múlt héten Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, egyben az MKKP fővárosi képviselője pedzegette azt a hvg.hu-nak adott interjújában, hogy megegyezés nélkül előbb-utóbb a fővárosi kormányhivatal fogja átvenni a hatalmat Budapest fölött, végül pedig az Országgyűlés oszlathatja majd fel a képviselő-testületet – de hasonlóról beszélt Karácsony is a Telexnek, amikor azt említette, hogy ha nem sikerül megállapodnia a frakcióknak, a főispán fog ráküldeni valakit helyettesnek. Megnéztük, valójában mekkora a mozgástere a közgyűlésnek, és mik a lehetséges forgatókönyvek.
Az alakuló ülés csapdái
Jelenleg a legégetőbb kérdés az alakuló ülés. Az önkormányzati törvény szerint ekkor – vagy némi laufként legfeljebb az azt követő ülésen – egyrészt el kell fogadni a felülvizsgált új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz), meg kell választani legalább egy főpolgármester-helyettest a képviselők közül, meg kell alakítani az önkormányzati bizottságokat (egyet kötelezően) és meg kell választani hozzá a bizottsági tagokat is, illetve dönteni kell a képviselők és a fenti tisztségviselők javadalmazásáról.
Az egyik vitás pont rögtön a főpolgármester-helyettes megválasztása. Karácsonynak eddig négy helyettese volt, a liberális párti Bősz Anett, a momentumos Kerpel-Fronius Gábor, az MSZP-s Tüttő Kata és általános helyettesként a külsős Kiss Ambrus. Minthogy sem Bősz, sem Kerpel-Fronius nem lesz tagja az új közgyűlésnek, ők szóba sem jönnek (Bősz Anett ráadásul jelezte, hogy a politikától is visszavonul). Tüttőt sem a Fidesz, sem a Tisza nem hajlandó támogatni, így biztosan nem kapna többséget. A törvény szerint azonban muszáj legalább egy belsős közgyűlési tagot megbízni helyettesként, így az egyeztetések is elsősorban erről szóltak – főleg Vitézy Dávid jelöléséről.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
