Götz Eszter

Londonba emigrált magyar családban született, az ötvenes években Magyarországon, majd 1972-től az Egyesült Államokban élt. A New York-i művészvilág ismert alakja két évtizeden át Yoko Ono élettársa volt. Sajátos látásmódja sok művésztársát inspirálta. A Ludwig Múzeum új kiállítása Huszárlépésben címmel mutatja be Sam Havadtoy munkásságát.

Szigeti Szilvia textildizájner és Radnóti Tamás belsőépítész 2004-ben szervezték meg az első madeinhungary kiállítást, akkor még a Műcsarnokban évi rendszerességgel bemutatkozó Lakástrend részeként és annak támogatásával, hogy a szakma kereteiből kilépve, a nagyközönség elé vigyenek egy válogatást a kortárs hazai dizájnerek munkáiból. Háttérintézmény nélküli, független szakmai kezdeményezésként indították a projektet, és azóta is viszik.

Két éve jelent meg Gerevich József pszichiáter, addiktológus Teremtő vágyak című sorozatának első kötete, amelyben művész és múzsa kapcsolatát elemzi egy-egy világhírű festmény alapján. A sorozat második része 2017 végén született meg, a harmadiknak pedig készül a kézirata.

A Kádár-kor alatt egy balatonfüredi villában néhány magyar író, költő, művész az európai kultúra légkörét élvezte. A helyszín Lipták Gábor író, kultúrtörténész feleségének családi örökségéből származó nyaraló és kertje, a Lipták-villa volt. Ma a magyar irodalom ugyanebből a házból indul a világ tájai felé: 1998 óta itt működik a Magyar Fordítóház.

Útinaplót írni a világfaluban tulajdonképpen archaikus gesztus, ráadásul nem kevés makacsságra vall. Amióta az egész világ ugyanazon a hálón lóg, és a földgolyó bármely két pontja között másodpercnyi késlekedés nélkül eszmét, hangulatot, gondolatot, képet lehet cserélni, amióta a repterek forgalma a nagyvárosi főutcákéval vetekszik, összement a tér, minden elérhető, minden jelen idejű.

Néhány nap alatt lebontották a Corvin Áruház homlokzatának alumíniumborítását. Sajnálni senki nem sajnálja, bár megszokott csúfságához tapad némi nosztalgia. Csupán szépészeti beavatkozásról van-e szó, vagy az egész épületet kipofozzák végre? Netán a Blaha Lujza tér tavaly nyáron beígért rehabilitá­ciójának nyitánya lenne a bontás?

A jó hír, hogy született egy higgadt, tudományos szemléletű, összefoglaló könyv az álhírek és összeesküvések mechanizmusáról. A rossz hír, hogy a téma annyira aktuális, hogy könyvnek kellett születni róla.

Budapest mégis életképes város. Erre a mondatra nem ingatlanfejlesztői prospektusokban vagy államtitkári beszédekben találtam, hanem a Lánchíd budai hídfőjénél, a néhány hete elkészült Hotel Clark előtt állva.