Gulyás Márton

Nagy szörnyülködés kísérte pár hónapja Szilágyi István (közismertebben: a Keménykalap és krumpliorr Lópici Gáspárja, a Szerencsejáték Zrt. korábbi reklámarca) elnincstelenedését. A hír végigsöpört az összes nagyobb médiumon, s a nyomában sok adomány is érkezett. Ezek talán alkalmasak Szilágyi István krízisét ideig-óráig enyhíteni – megoldást azonban nem tudnak adni. Szilágyi esete ugyanis nem egyedülálló. Ideje van, hogy beszéljünk a magyar színművészek közötti drámai jövedelemegyenlőtlenségekről, és még inkább a dolgozói szegénységről.

1819. augusztus 16-a nevezetes dátum a brit történelemben: Manchesterben több mint 60 ezer ember vonult fel választási reformot követelve, mert elégedetlenek voltak azzal, hogy a választókerületükből összesen 2 képviselőt delegálhattak az alsóházba - akkoriban a képviselők több mint felét mindössze 154 ember választotta meg.

Ókovács Szilveszter kormánybiztos a Magyar Állami Operaház szeptemberi évadnyitóján az Erkel Színház újranyitását az évtized lehetőségének nevezte, és egyazon lendülettel ki is tűzte az időpontját 2012 második felére.

Batman, Macskanő, Joker és a többiek esete a giccsel és a szexizmussal.

A szándék nyilvánvaló – spórolni, és ezúttal tényleg nagyon gyorsan. Az eszközök, urambocsá’ a stratégiai elképzelések tekintetében teljes a káosz.

A német karrierről és az operaházi múltról.

Mélyszegénységben nőtt föl, 17 évesen kezdett önálló életet. Szülei az általános iskolát sem fejezték be, ő diplomát szerzett. Interkulturális kommunikációt tanít egészségügyi dolgozók részére a Semmelweis Egyetemen, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet (OSI) roma mentor programjában végez segítő munkát.

Üzleti ellenfelek, de stratégiai szövetségesek: Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) első és második változatának létrehozásában és az "S-Bahn" koncepció kidolgozásában is közösen dolgoztak, ez utóbbi munkájukat a Jaspers (az Európai Bizottság által független szakértőkből összeállított, régiós fejlesztéseket értékelő szervezet) modellértékűnek nyilvánította, és a kelet-európai államok részére ajánlásként továbbította. Molnár László 2009-ig volt a Főmterv elnök-igazgatója, Várady Tamás több mint 20 éve a Közlekedés Kft. ügyvezetője.

Az IT-szakember és programozó üzleti alkalmazásai mellett újmédia-művészeti projektjeivel szerzett magának nemzetközi hírnevet. A japán és svájci alkotópartnereivel létrehozott Corpora projektjükkel képviselte magát Magyarország a 2008-as Velencei Biennálén: ez egyfajta digitális architektúra, ami összeköti a virtualitást a fizikai térrel, és amely a környezeti hatások (szélerősség, a fizikai térben mozgó emberek) függvényében alakítja önmagát. A projekt azóta megfordult Moszkvában, Mexikóvárosban, Berlinben és Linzben. Jelenleg biokijelzők építésével van elfoglalva - általánosságban is az élő és az élettelen közötti határmezsgye köti le az érdeklődését.