Videojáték

Battlefield 3

  • Gulyás Márton
  • 2011. december 29.

Trafik

A Battlefield játékok voltak azok az FPS-ek (első személyű lövöldözősök), amelyekről soha senki nem tudta megmondani, épp melyik darab számít a sorozat legutóbbi részének, de ez nem is érdekelt senkit. Még évek múltán is öröm volt egy gyors félórát eltölteni a II. világháborús csatatereken, és szabadon vezetni a számtalan harci járművet az ellenséggel szemben. Döntően online, multiplayer formában. Az egyjátékos kampány aztán idővel befurakodott mint opció, de inkább kolonc volt, kötelező kűr a fejlesztők részéről, amit a játékosok sem tudtak komolyan venni. Ezen kívánt változtatni most a kiadó (Electronic Arts), megérezve a kor hívó szavát. A vállalkozásra kissé rossz fényt vetett, hogy az egyszemélyes játékmód fejlesztését arra a csapatra (DICE) bízták, akik alig másfél éve sikeresen herélték ki a kiadó FPS legendáját, a Medal of Honort. Aztán az első beérkezett videók mégis meggyőző kiállítású játékot mutattak: gyönyörű grafikai környezet, változatos játékmenet, modern harctér - meg is dobálták őket mindenféle nagydíjakkal a különböző expókon.

 


 

A kész mű ugyanakkor már csak hellyel-közzel igazolja a megelőlegezett bizalmat. Bár a látványvilág gyönyörű - veri a riválisokat, nincs apelláta -, mégis, az egyszemélyes játékmenet irtó lapos, kiszámítható összeesküvés-elméleti keretbe helyezett sápítozás, eltűnt nukleáris rakéták megtalálásáért folytatott hajsza monoton alagút-pályákon (mész egy megszabott útvonalon, amiről nincs letérés, és lövöd, akit érsz). Viszont a multiplayer - ami a sorozat sava-borsa - ezúttal is elviszi a hátán a teljes projektet. Hatalmas, gyönyörű, aprólékos pályák, gigaszámú résztvevővel és harci lehetőséggel (földön-levegőben egyaránt), szaggatásmentes, jól megtervezett környezetben. Zabálja az időt, ezért egyénileg mérlegelendő a harci kedv és az annak kielégítésére fordítható szabad órák viszonya - ne mondják, hogy én nem szóltam.

Activision/DICE; PC/PS3/XBOX360, 7990/10 990 HUF


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.