helyrajzi szám

Mária tér 4.

Lokál

A vízivárosi Mária tér csupán egy kis placc, de olyan adottságokkal, hogy azt egy kisvárosi főtér is megirigyelhetné: négy valódi utca (Batthyány, Fazekas, Donáti, Málna), valamint a Kagyló utcának nevezett, várba vezető lépcsősor fut itt össze; van lámpás kereszteződése, buszmegállója, hétemeletes brutalista háztömbje, játszótere, éjjel-nappali közértje, kiülős kávézója.

Ám hiába a fejlett infrastruktúra, az átmenő forgalom, a teret a névadó nagy méretű köztéri alkotás, a barokkból eredeztethető, ám számos metamorfózison átesett Mária-oszlop uralja le, amelynek kalandos történetéről előző számunkban olvashattak. De van itt még szobor, egész pontosan az 1936-ban épült Mária tér 4. szám alatti ház Kagyló utcára néző frontján. Anyaga ennek is homokkő, különben mindenben az ellentéte a Maria Immaculatának. És nemcsak azért, mert egy sokkal kisebb, félmeztelen férfit ábrázoló műről van szó, amely nem is saját talapzaton áll, hanem „márványpolcra” helyezve, egy emelet magasságban. A kötényt viselő kalapácsos ember láttán a többség minden bizonnyal szocreált kiált, pedig a szögletes arcél, illetve az úszósapkára emlékeztető frizura inkább Mussolini vagy Hitler „udvarából” lehet ismerős. De az olasz és német antik-modernekkel ellentétben itt nem a hősköltemény az irányadó. Emberünk a kalapácsot lazán maga mellett tartja, hasa behúzva, bal kezét mintha zsebre vágná, de az is elképzelhető, hogy az ujjai elporladtak. Ha csak egy szóval kellene jellemezni az alakot, a „fölényes” lenne a legtalálóbb, ám ehhez kell az emeletnyi különbség is, szemmagasságban bizton mást mondanánk. Talán észre sem vennénk.

Mindebből következik, hogy a Munkás, illetve Munkás kalapáccsal címen is ismeretes mű nem a formavilága, újszerű művészi ábrázolásmódja miatt hatásos, hanem azért, mert jó helyre rakták. Valamivel világosabb, mint a mögötte lévő fal, és az előtte lévő lépcsősor geometriája is passzol hozzá. Sőt még a közelében álló századfordulós kandeláber is.

 
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.