helyrajzi szám

Dohány utca 76. – II. rész

Lokál

Az Írók és Hírlapírók Otthon Köre elsősorban érdekvédelmi szervezet volt, a felvételnél nem számított, hogy a tagjelöltnek miféle politikai nézetei vannak, ha azokkal nem sértett törvényt. A Dohány utca 76. alatti székház is a sokszínűség jegyében működött 1898-as átadásától egészen a világháború kirobbanásáig.

Működött volna utána is, ha a kör befolyásos és tekintélyes elnöke, Rákosi Jenő nem lett volna már-már megszállottan a háború híve; a többséggel ellentétben a háborúra nem úgy tekintett, mint „szükséges rosszra”, ő egyenesen isteni kinyilatkoztatásnak látta. „A háború is az örök jóságnak, az örök igazságosságnak, az örök Istennek a fia, aki jön félelmetes ábrázattal, rettentő kezében korbáccsal és kiveri a béke templomából a kufárokat. És jön a háború vihara, összetöri a poshadt tó tükrét, és megtisztítja fenékig a tó vizét” – állapította meg 1914. november 14-én a Háború és esztétika című előadásában. E sajátos nézetek alapján talán érthetőbbé válhat az Otthon Kör székházának további sorsa is: 1915-ben hadikórházzá alakították, egy évvel később pedig csak azért adták el, hogy a befolyó összegből hadikölcsönkötvényt jegyezhessenek.

Az épület az 1882-ben alapított Erzsébet­városi Demokrata Kör tulajdonába került, amely kezdetektől fogva a „humanisztikus eszmék terjesztését” és „a közügyeket érintő kérdések megvitatás utján való tisztázását” tűzte zászlajára. A szabadelvű és háborúellenes egyesület markáns politikai nézetei közismertek voltak, de a házra elsősorban azért volt szükségük, hogy bevétellel kecsegtető apolitikus eseményeiket itt rendezhessék meg. Néha hatósági razziák is voltak, mivel az ún. kártyaklubban a hazárdjátékokat sem tiltották. Az Erzsébetvárosi Körnek számos híve akadt, de számos ellensége is. Kun Béláék talán a semlegesek közé tartoztak, de a Dohány utcai házat lefoglalták maguknak 1919 tavaszán. „A VII. kerületi pártszervezet e hó 6-án, vasárnap délután avatja föl új párthelyiségét, a »Lenin-Otthon«-t. Erre az ünnepélyre meghívják a kerület munkásságát” – írta a Népszava 1919. április 5-én. Az addigi szabadidős-kulturális arculatot a kerületi pártvezetőség és végrehajtó bizottság az agymosás és a fejtágítás jegyében alakította át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?