helyrajzi szám

Palánta utca 17.

Lokál

„A Bauhaus nem jelent az építészetben semmiféle irányt, vagy pláne stílust. A Bauhaus – legyünk ezzel tisztában – egy állami iskola volt, amely nagyszerű szervezői révén egyik kikristályosodási központjává vált annak az új szellemnek, amelyből az új építészet kinőtt s amely, mint minden nagy szellemi mozgalom, nemzetekfeletti, átfogó egész” – írta a Magyarország című lap 1934. július 5-i számában Déman Pál a konzervatív Rózsadomb Egyesületnek címzett válaszcikkében, amelynek tagjai a Közmunkatanácshoz fordultak, hogy ne engedélyezzék, hogy „csúnya épületekkel” tegyék tönkre a panorámát.

De Déman szerint az új építészet elfogadtatását még csak nem is a Rózsadomb Egyesület és a hozzá a hasonlók hangos tiltakozása gátolta, hanem maguk az építészek. „A középszerűek, a bátortalanok és tudatlanok (…) Utánozzák a régit, kényelemből, vagy az újat, divatból. Utóbbi a károsabb, mert a disztingválni nehezen tudó nagyközönség előtt elfedi és meghamisítja az igazi modern építészetet” – állapította meg. Déman szerint a fővárosban alig találni olyan modern épületet, „amelynek alkotója felhasználja mindazokat az eredményeket, amelyeket bárhol, a Bauhausban (a legtöbbet itt) vagy másutt tudatossá tett”, és az a kevés sincsen frekventált helyen, így „a közönség nagy része nem is ismeri”.

A Közmunkatanács ennyire aprólékosan nem foglalkozott a témával, a számos befolyásos taggal is rendelkező Rózsadomb Egyesületet pedig úgy próbálták lehűteni, hogy magassági korlátozást vezettek be az építési engedélyek kiadásakor. Ezért lett a tervezettnél alacsonyabb a Palánta utca 17. szám alatti telken épült ház is, noha azt a megrendelő kívánságára kifejezetten a Bauhaus elvei szerint (és nem „Bauhaus-stílusban”) tervezett egy ifjú tehetség, Révész Zoltán. „A budapesti Műegyetemen végzett 1929-ben, de a világgazdasági válság éveiben nem nagyon jutott munkához. Perspektívákat festett, modelleket készített, majd bútorokat, berendezéseket tervezett. (…) Jaschik Álmos rajziskolájában, majd Madzsar Aliz mozdulatművészeti csoportjában ismerkedett meg azokkal a fiatal hölgyekkel, akik bevonták az illegális kommunista mozgalomba” – írta róla Modern házak című könyvében Ferkai András, részleteket azonban nem közölt. (Madzsar Alice – így helyes a neve – Jászi Oszkár húga, Magyar József felesége volt.) Annyi biztos, hogy 1933 tavaszán Révész neve kétszer is a lapokba került: előbb azért, mert egy nagy presztízsű országos pályázaton első helyezést ért el egy menedékház tervével, pár hét múlva viszont már annak kapcsán, hogy a főkapitányság politikai ügyosztálya őt is letartóztatta, miután „diáklányok kommunista szervezkedését leplezte le”. Az ügynek büntetőjogi következményei nem voltak, ám Révészt ettől kezdve nem szívesen alkalmazták. A Palánta utcai házat még befejezhette, sőt a lakberendezés is az ő feladata volt – így az 1934-ben átadott épület valószínűleg az elsők közt volt Magyarországon, amely nemcsak külsőségeiben tükrözte a modern építészetet. De a ház tulajdonosa, Popper Ágnes nem saját magának, hanem tanítványainak – gyerekeknek – építtette a villát, és nemcsak konkrét elképzelései, hanem a kellő ismeretei is megvoltak a modern építészetről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.