helyrajzi szám

A Népház a Bárczy István polgármester nevéhez köthető lakás- és iskolaépítési program keretében épült fővárosi forrásokból. 

Az építészt 1959-ben bízták meg a kiváló fekvésű, a Feneketlen-tóra és a Gellért-hegyre is kilátást nyújtó, Villányi út–Tas vezér utcai saroktelek beépítésével. 

A Mézeskalács tér Rákospalota és Pest­újhely határán található, és egyáltalán nem illik rá neve.

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. 

1945 után az Aréna utat Dózsa György útra keresztelték át, de az aluljáró kiszélesítése csak 1950 márciusában kezdődhetett el.

Magyarország 1941-es hadba lépé­sét követően az ipari miniszter elrendelte a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal felállítását, amit a terv- és készletgazdálkodásban testet öltő ipari centralizáció indokolt.

Már csak az idősebbek emlékezhetnek a 2-es metró eredeti arculatára.

De a Kádár utca már 1950 előtt sem nélkülözte a villamosokat. 

A 17. század végi Budán, a mai Batthyány tér területén alakult ki kereskedelmi és közlekedési központ, amelyet Oberer Marktnak, felső piacnak neveztek.

A Vasmunkásokat épp az ellentmondásossága teszi remekművé.

Budapest születésének 100. évfordulóját épp akkor ünnepelték, amikor a Kádár-korszak nyugati hitelekből finanszírozott jóléti intézkedései csúcsra jártak. 

Igaz, hogy az 1961-es Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatták az Ikarus 180-ast, ám a kiállított járműben nem volt motor, így legfeljebb gyönyörködni lehetett benne.