helyrajzi szám

Budapest történetében az 1973-as év különös jelentőséggel bírt.

Budapesten legalább három olyan víztorony van – a margitszigeti, a svábhegyi és az újpesti –, amelyek közül bármelyiket örömmel befogadná egy látványosságokban szegény település.

A végállomás átadására majd’ féléves csúszással, 1942. december 28-án került sor.

A Budai Várban zajló építkezések kapcsán gyakran emlegetik az ún. főhercegi palotát, de arra nem vennénk mérget, hogy a megszólalók tudják-e, hogy ki volt a névadó-tulajdonos.

Az első magyar számítógép 1959-ben épült szovjet licenc alapján, tíz évvel később már a „kibernetika” jegyében hozták létre a szocialista tervgazdaság csúcsszervének, az Országos Tervhivatalnak a számítástechnikai központját.

1936. október 20-án, este kilenckor különös program kezdődött a Dunán, a Margit híd alatt.

Ha egy szobornak az a címe, hogy Munka, ráadásul Kőbányán, egy lakótelepen található, akkor bizonyosan a szocialista realizmus ugrik be.

Városi rangot Újpest csak 1907-ben kapott, bár a hetedhét országra szóló „városházát” már hét évvel korábban felavatták, és a villamosközlekedés is kiterjedtebb volt, mint Budapest bizonyos pontjain.

A Batthyány teret és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat 1946. január 18-án adták át.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet jelenlegi főépülete nem ok nélkül került a Szigony utcába, az Üllői út sarkán álló üres telekre. 

A hetvenes években jött divatba a hazai vasútállomásokon, hogy egy használaton kívüli öreg mozdonyt úgy helyezzenek el, mint valami köztéri szobrot.

Az 1976-os vasutasnap nem csak a tisztavatás miatt volt emlékezetes.