Krusovszky Dénes

A Tanácsköztársaság centenáriumán a hivatalos emlékezetpolitika leginkább az 1919-es események kiretusálásával volt elfoglalva. Annál érdekesebb, hogy a Helikon Kiadó egy Budapesten élő angol történész, Bob Dent monográfiáját hozta ki az évfordulóra. A vörös város – Politika és művészet az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság idején c. könyv történész fordítójával beszélgetünk.

A compiègne-i fegyverszünet 100. évfordulóját kísérő ünnepi produkciók egyik legérdekesebb darabja kétségtelenül az új-zélandi rendező, Peter Jackson dokumentumfilmje volt. A francia kisvárost övező erdőben, egy vasúti kocsiban 1918. november 11-én írták alá a fegyvernyugvást garantáló dokumentumot a nyugati front szemben álló feleinek képviselői.

A 2015-ös milánói világkiállításra készült sámándob alakú magyar pavilon szellemi atyja, Szőcs Géza a pavilonos állami céget átmentette a válságon, és ma már Valor Hungariae Zrt. néven az innováció zászlóshajóját igyekszik kifaragni belőle. Kevés látható eredménnyel, ám annál több veszteséggel.

Milyen egy jó politikusinterjú, ami nem az elfogultságok felől közelít, nem konfrontatív, de nem is az alákérdezés mókuskerekét pörgeti? Ez a kérdés ma Magyarországon gyakorlatilag nem több puszta elmejátéknál, minthogy ilyesféle interjúk sincsenek.

Elképesztően bonyolult dolog ez a klímaváltozás. Nemcsak annyiban, hogy magával a folyamattal mit lehet vagy nem lehet kezdeni (illetve, akik még ott tartanak: van-e vagy nincs), de annyiban is, hogy hogyan is kéne beszélni róla. Mert ugye van számos nehezítés: elsőnek például, hogy a klímaváltozás mint téma unalmas. Nem kéne annak lennie, de az.

Az a csodálatos a hungarikum fogalmában, hogy gyakorlatilag definiálhatatlan, bármire rá lehet húzni.

Amikor bő két éve írtunk a Sláger FM-ről, a csatorna pontosan olyan érdektelen volt, mint amilyen most. De épp Geszti Péter készült nagy rádiós visszatérésére, s úgy tűnt, erre mégis érdemes figyelni. Tévedtünk. Geszti műsora (Geszti Péter Special – GPS) nem túl meggyőző reklámprodukció volt csupán, ami a Rapülők együttes „fergeteges” visszatérő koncertjét volt hivatott előkészíteni.

A Svéd Akadémia elmúlt évekbeli botránysorozatát betetőző tavalyi összeomlás után 2019-ben már két irodalmi Nobel-díj kiosztására is számíthatunk, ám ehhez magának a királynak kellett közbelépnie. De menthető-e egyáltalán a zaklatási, hazudozási és összeférhetetlenségi ügyek hálójából kivergődni próbáló akadémia díja?

A magyar rádióműsorok hallgatásával töltött elmúlt néhány évünk visszatérő kérdése volt, hogy miért nem mozdulnak ki a hazai műsorkészítők a stúdióból. Mintha minden adás, csatornától függetlenül, egy barlangból szólna.

Azt nem mondanánk, hogy W. G. Sebald azonos című regényéhez (Kivándoroltak, Európa Kiadó, 2006) fogható mélységes bánat áradna a Klubrádió csütörtök délelőtti műsorából, de hogy van benne jó adag szomorúság és melankólia, az egészen biztos.

Az utóbbi évtized egyik legnagyobb nemzetközi irodalmi sikere a norvég író Harcom című regényfolyama. Megpróbáljuk megfejteni, hogy miért.