Rádió

A tengeri sün és a korallhalak

Pszichológusi segítség a Kossuthon

Interaktív

Arról már mindenki mindent elmondott, hogy milyen a karanténlét „belülről”. Tették ezt annak ellenére, hogy mindenki más is nagyjából ugyanabban a helyzetben van, mint ők. Ez a monotonitás az egyik érdekes (bosszantó) mellékjelensége a vírushelyzetnek: nemcsak a mozgásterünk szűkült le radikálisan, de a beszédtémáink is meglehetősen kevés változatosságot mutatnak.

Ez alól természetesen a rádiók sem kivételek, amelyek ráadásul különösen kényes helyzetben vannak. Nehéz élő stúdiózás és terepmunka nélkül műsort készíteni. Az archívumból elő lehet kapni ugyan érdekesebb anyagokat, ám ez egyfelől az életszerűség rovására megy, másfelől megbüntethet az NMHH is – legalábbis eddig nem hallottunk egy szót sem az ismétlésmoratórium feloldásáról.

Technikailag eléggé gyalázatos az eredmény, de az adott helyzetben szinte elkerülhetetlen, hogy mostantól a műsorok jelentős része telefonnal készül majd. A sok megszakadó vonaltól, a rissz-rossz hangminőségtől, a torzuló szavaktól és a zörgő-csattogó párbeszédektől máris megfájdult a fejünk, pedig hol van még a vége.

Recsegve-ropogva jelentkezik be a Kossuth rádió új, és remélhetőleg ideiglenes műsorába Bagdy Emőke pszichológusprofesszor is. A nagy pszichológusgenerációból Popper, Ranschburg és Vekerdy halála után szinte egyedül aktív szakember népszerű interjú­alany mostanában, aminek nagyon egyszerű az oka: be vagyunk parázva. Mondhatnánk cizelláltabban is, de az interjúkból is körülbelül ennyire cizelláltan jön le a helyzet. És hát Bagdy nem is fukarkodik a biztató szavakkal: le fogjuk győzni, ami előttünk áll, mondja, hiszen a szeretet örök. Hát jó. De ha már csak ebben bízhatunk, az tényleg nagyon ijesztő.

A Kossuthon nemrég elindított Segítség, otthon vagyunk! kimondatlanul is a nyugalom megtartását tűzte ki célul (illetve, ahol már megbillent, ott a helyreállítását). A hétköznap délelőttönként, hétvégén dél körül jelentkező műsor a maga 15–20 perces adásidejében szakemberi segítséggel próbál segítséget nyújtani a bezárkózás elviseléséhez. És hiába csak bő negyedórások az epizódjai, a téma szűkösségét nemigen tudják kiküszöbölni még ilyen távon sem. Bagdy dinamizmusa bár lohad a napok haladtával, magabiztossága és már-már zavarba ejtően statikus optimista látásmódja nem kopik szemernyit sem.

Hétfőn a pozitív stresszről beszél, és a hormonális működéstől néhány percen belül elér a vészhelyzetben összefogó magyarok képzetéig. Másnap a „szükségeltségi szükséglet” a kulcsszó (a gumikesztyű és a maszk mellett), vagyis az, ha jól értjük, hogy a tudat, miszerint mások számára fontosak vagyunk, pozitívan hat vissza ránk. Annak tehát, akit ez a tudat éltet, jelenti ki Bagdy, az immunrendszere is jobban működik. Ezért fontos, teszi hozzá, hogy minden reggel pozitív célokkal ébredjünk, igaz, erre a keresztényeket nem is kell külön figyelmeztetni, hiszen ők úgyis imával indítják a napot.

A hét többi napján is kulcsszó a szeretet, még a Teréz anya-effektus is előkerül. Erről azt érdemes tudni, hogy egy kísérlet során egy csapat egyetemistával megnézettek egy filmet a kalkuttai szent cselekedeteiről, aztán kikérdezték őket. A hetven százalékuk nem tartotta relevánsnak a látottakat, de a nyálmintájuk vizsgálata alapján az immunrendszerük pozitívan reagált a szentre. Na, ugye, mondanánk, ha szeretnénk a focit.

Ezt persze nehéz fokozni, de a tengeri sün és a korallhalak szimbiotikus viszonyának kapcsolódása Kanthoz, és az időseknek célzott bevásárlás mellett még volt azért egy említésre méltó momentum. Szombattól Mihalec Gábor adventista házasságszakértő veszi át a stafétát. Reméljük, nem tart sokáig a vírusjárvány.

Segítség, otthon vagyunk!, Kossuth rádió, március 21–27.

 

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.