Rádió

Veszélyes melegek

Vidékjáró műsor a Karc FM-en

Interaktív

Mi lesz a pécsi homoszexuálisfelvonulással? – ezzel az égető kérdéssel kezdődött a Karc FM vidéki magazinja, a végtelenül fantáziadús nevű Vidéki Karcok.

Nyilván nincs relevánsabb kérdés, amit ezekben a napokban fel lehet tenni, mi is érezzük, így csak egyetérteni tudunk a műsorvezetővel (bizonyos Németh Gábor – nem az ismert író), hogy késlekedés nélkül beleállt. Hiszen – folytatja Németh, Kővári János pécsi fideszes képviselőt idézve – most már nemcsak közerkölcsi és köznyugalmi kérdéseket vet fel a homoszexuálisok vonulása, de közegészségügyi aggályok is okkal hozhatók fel ellene.

Ha az egész műsor ebből az egyetlen, igaz, bő lére eresztett gondolatkísérletből állt volna, akkor is elégedetten csettinthetnénk, ezt jól kifundálták. Mert ugyan hallottuk már Bakonditól vagy valamelyik klónjától, hogy vírus egyenlő migránsok, de azt, hogy vírus egyenlő buzik, ahogy mondani szokás, nem láttuk jönni. Kővári ezzel minden kétséget kizárólag örökre bevéste a nevét a taplóság aranykönyvébe, de a műsorvezető is hozzátette a magáét. Mert Németh gyorsan megjegyezte, hogy már 2 ezren aláírták az ügyben a „közmeghallgatás kikényszerítését célzó íveket” (fájdalom, de 6 ezerre van hozzá szükség), majd, mintha csak és kizárólag a köz szolgálata lebegne a szeme előtt, szépen fel is sorolta, hol lehet még csatlakozni a tiltakozó kezdeményezéshez.

Nem mintha bármi értelme volna az egésznek. A dolgok jelenlegi állása szerint a május 16-ára tervezett első vidéki pride megtartására nem sok esély van, hiszen minden bizonnyal több száz résztvevője lett volna a vonulásnak, amelyre a koronavírus árnyékában aligha kerülhet sor. De bizonyára jóleső érzés lehet ezzel riogatni az embereket, meg csak úgy egyáltalán kimondani: a melegek közegészségügyi fenyegetést jelentenek. Németh például vagy tízszer elismétli.

A műsor máskülönben pont olyan, amilyennek egy budapesti stúdióból kigondolt vidéki magazint elképzelünk. A házigazda végignyálazza – nulla kreativitás és nulla erőbefektetés – a vidéki honlapokat, és azoknak a híreiből beolvassa az érdekesebbeket, vagy amelyekről megmondták neki, hogy muszáj beolvasnia. Például egy körülbelül tízperces felsorolásban eldarálja, hogy melyik városban mi marad el március 15-én. Ami már csak azért is tök felesleges, merthogy mindenhol elmarad minden. Na jó, Debrecenben azért felvonják majd a lobogót, igaz, katonazenekar és közönség nélkül.

Jól jellemzi a műsor vidékképét, hogy Németh, miközben jobb híján felsorolja a vírusjárvánnyal kapcsolatos összes országos hírt, jól hallható boldogsággal nyomatékosítja azokat, amelyek a vidékre is érvényesek. Egy ízben szinte fel is kiált, amikor a lezárt határátkelőket mantrázza: „igen, a határátkelők vidéken vannak”. Ezzel nehéz vitatkozni, bár nem lehetetlen.

De úgy tűnik, hogy a templomokat is a vidék tartozékai közé sorolja, mert az azokat érintő ugyancsak országos intézkedéseket is hiánytalanul végigzongorázza. Tehát kiürítik a szenteltvíz-tartókat, felfüggesztik a nyelvre áldoztatást, a gyóntatófülke rácsozatára pedig fóliaborítást húznak. Ezek a rossz hírek, a jó hír meg az, hogy több lesz a mise. Ha már más úgysem segíthet.

A Vidéki Karcok egyébként a Karc FM egyik újabb keletű műsora, és talán nem tévedünk nagyot, ha arra gondolunk, létrejöttét a tavaly októberi önkormányzati választás eredményei indokolhatták. A megyei jogú városok elvesztése feletti bú egy ilyen magazinba szublimálódott. És látható, hogy melyik városokról esik a legtöbb szó, hát persze, hogy azokról, amelyeket az ellenzék vezet. Pécsen a buzik mellett Hoppál Péter viszi a prímet („ott folytatják a balliberálisok, ahol 2010-ben abbahagyták”, mondja ő), Szegeden nem túl meglepő módon a migránsoké a főszerep. Bezzeg Székesfehérváron minden oké. Egyrészt a városba látogatott a belorusz nagykövet, mondott valamit a néptánc fontosságáról, és egy katonatemetőt is megtisztelt. Másrészt a színház bemutatta a Trianon című darabot, nagyon jó. El kell hinnünk, hiszen megnézni nem tudjuk, mert ugye vírus van. Bár a budapesti stúdióból nézve úgy tűnik, ez szinte mindegy is.

Vidéki Karcok, Karc FM, március 13.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.