Krusovszky Dénes

Ha már a műsor úgy tesz, mintha valódi közvélemény-kutatás lenne, vonjunk le mi is egy nem reprezentatív végeredményt a hallottakból: a hat betelefonálóból négy egészen agyzsibbasztó volt, míg kettő kifejezetten érdekes dolgokat mondott.

Mert ünnepelni és olvasni muszáj.

„A csapatból csak egy Vladimir volt életben, mindhárom inhibitor romokban, és a szuper minionok csak úgy özönlöttek a bázisra. Irelia talán befejezhette volna a meccset, de őt Vladimir letakarította, a minionok pedig voltak olyan kedvesek, hogy inkább a hősöket támadták a Nexus helyett.”

„Írhatok, amit akarok: valami / végül úgysem lesz másképp. Talán / ezért írok, amit akarok, valóban” – 1976-ban A mennyezet és a padló című kötetben jelentek meg ezek a sorok. Nem Tandori Dezső legismertebb sorai, de olyan korai evidencia jelenik meg bennük, ami végig ott lüktet majd a költői pálya következő, több mint négy évtizedében.

Sokat tapasztalék; sok szép, de sok bús pillanatim is valának. Az önuralkodásbani rendítetlen önállóságot azonban, kútfejét a valódi emberi életnek, s ezért legfőbb célját földi létemnek még nem tudám magamévá tenni.

Amióta írjuk ezeket a rádiókritikákat, számos lehetőségünk volt már csatornabúcsúztatókról beszámolni. Ilyen ez a mikrovilág ma Magyarországon, népszerűségtől és közhasznúságtól függetlenül el lehet bukni percek alatt, és ugyanígy fel is lehet húzni egy új csatornát, csak az univerzális tudás – megfelelő ajtón kell kopogtatni – szükséges hozzá.

Önmagában az, hogy tavaly december 22-én lett volna Petri György 75 éves, a költő életművének befogadása szempontjából nem kell, hogy bármit is jelentsen.

Kásler Miklóst már orvosprofesszori ténykedése idején is az ellentmondások embereként írták le, míg Orbán Viktor reneszánsz emberként méltatta miniszterét. Alább azt vizsgáljuk meg, mire jutott eddig az emberminisztérium főnökeként.

Van egy pillanat a műsor legelején, amikor kissé elbizonytalanodunk, mi jöhet még: Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök és Magyar Levente budapesti külügyi államtitkár a felsőőri kisiskolásokkal együtt próbálja el­énekelni az „alsóőri kisleány, vigyél által a Pinkán” kezdetű népdalt. Elárulhatjuk, nem nagyon megy nekik; szerencsére a műsor a hátralévő háromnegyed órában nem ezen a csapáson halad tovább.

Épp ugyanazon a napon indult el a Bartók rádió új komolyzenei ismeretterjesztő műsora, amikor Gulyás Márta zongoraművész a Fideliónak azt nyilatkozta, hogy Budapesten „a közönség »színvonala« hanyatlik, a zenészeké szerencsére nem”. Közvetlen összefüggés nemigen van a két dolog között, ám nem kizárt, hogy Bősze Ádám valami hasonló jelenségre igyekszik a maga műsorával válaszolni, mint amiről Gulyás beszél – legalábbis az első adás hangütése erre enged következtetni.

Ha egyetlen történetbe sűrítve szeretnénk látni, hogyan áll manapság a fiatal irodalom helyzete, elég végignéznünk, mi történt az idei Gérecz Attila-díj körül.

Kásler Miklóst már orvosprofesszori ténykedése idején is az ellentmondások embere volt, most azt vizsgáljuk, mit tett a kultúrával és az egyészségüggyel.