Krusovszky Dénes

Augusztus közepén újabb, minden eddiginél súlyosabb szexuális zaklatási botrány rázta meg a katolikus egyházat az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai jelentés, a bűnök e sötét krónikája sokkolta a közvéleményt. A szálak közvetlenül a Vatikánig vezetnek; belső ellenzéke máris lemondásra szólította fel Ferenc pápát.

Az új miniszter érkezésével kitapintható lett a feszültség a színházi világban is. Kásler Miklós kitárhatja a kapukat a kultúrharc lovagjai előtt.

Kétségtelenül van abban valami megragadó, ahogy a fénykép készültekor, az 1959-ben mindössze 31 esztendős Juhász Ferenc – aki egyébként éppen kilencven éve született – dob egy hátast a szigligeti strand úgynevezett íróstégjéről. Koczogh Ákos fotója egyszerre felszabadult és szokatlan: jelentős alkotókat oldalkötős fecskében marháskodni nem gyakran látunk.

Az új miniszter érkezésével kitapintható lett a feszültség a színházi világban is.

Világjobbítók, könyvtárosok és a nem elitista elit: avagy kinek kell az alternatív irodalmi Nobel-díj?

Micsoda változások zajlanak hazánkban! Sőt, rendeződések, át és vissza, majd megint át. Mondhatnánk, hogy szinte követni sem lehet, hiszen lépten-nyomon megszűnik egy-egy tévé, rádió, újság, online hírportál, irodalmi kánon, és a helyén rögtön, mint a pitypang, kinyílik egy újabb, vagy ugyanaz, csak másként, másokkal, máshogy ugyanúgy.

Bizonyára mindenki kitörő lelkesedéssel fogadta nyár elején a hírt, hogy új országos rádióadó indul kis hazánkban, hiszen az utóbbi időben inkább a csatornamegszűnésektől volt hangos (illetve, inkább halk) az éter. Ráadásul nem is akármilyen rádió született – mint látni fogjuk, percek alatt –, hanem valami olyan, amit a magyar rádióhallgatók mindennél jobban szeretnek: nosztalgiaadó.

Bár a bíróság első fokon megerősítette azt, hogy Kertész Imre szerzői jogai Schmidt Mária közalapítványához kerültek, Kertész Magda fia fellebbez. A Kertész Imre Intézet közben megkezdte a szakmai munkát: kiírt két zavaros pályázatot az üres honlapjára.

Az 1994-ben elhunyt John Williams 2015-ig teljesen ismeretlen volt Magyarországon. Ugyanez a mondat a név és az évszámok felcserélésével nem ritka madár a magyar kritikákban; elég sok hátraléka van a hazai könyvkiadásnak – különösen, ha az epika mellett esetleg a lírára és a drámára is kikacsintunk –, ám épp Williams esetében mégsem az itthoni viszonyokat kell okolnunk.

Igyekszünk rájönni az adás apropójára, de nem találunk rajta fogást: Nagy László születésének (egyébként nem kerek) évfordulója majd még hetek múlva esedékes, Erős Kinga esszéje nyolc éve jelent meg, a magyar irodalom megosztottsága pedig, ahogy halljuk, öreg, mint az országút.