Rádió

Fotelbajnokok

E-sport a Klubrádióban

Interaktív

„A csapatból csak egy Vladimir volt életben, mindhárom inhibitor romokban, és a szuper minionok csak úgy özönlöttek a bázisra. Irelia talán befejezhette volna a meccset, de őt Vladimir letakarította, a minionok pedig voltak olyan kedvesek, hogy inkább a hősöket támadták a Nexus helyett.”

Semmi gond, ha ebből egy kukkot sem értünk, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem tartozunk az Y vagy még inkább a Z generáció digitálisan naprakész táborába. Ez ugyanis egy sportközvetítés részlete (szakkomentátor: Aioween), amit világszerte több millióan láttak már, de Magyarországon is százezer fölé kúszott a nézettsége – nem, nem YouTube-on (azt az öregek nézik), hanem twitch-en. A sportág neve League of Legends, van neki magyar bajnoksága is, immár 3,5 milliárdos díjazással, kedden és szerdán esténként élő twitch-közvetítéssel és olyan szponzorokkal, mint a K&H Bank, a Telekom vagy épp a Riska tej.

Talán nem nagy kockázat kijelenteni, hogy ha valami, akkor az e-sportot követők köre és a rádióhallgatók tábora nincs nagy átfedésben egymással. Sőt, ha a mai magyarországi műsorpolitikát figyeljük, könnyen olyan érzésünk lehet, hogy a rádiócsatornák teljesen lemondtak a fiatalokról. Amikor az állami rádió újítása az, hogy visszahozza a Jó ebédhez szól a nótát, a hétvégi kívánságműsort vagy a Vízállásjelentést, nehezen gondolhatjuk, hogy az ifjúságot célozták be a közszolgálat ideológusai.

Ha a betelefonálós műsorokat vesszük alapul, úgy tűnik, a Klubrádió hallgatótáborát sem a hamvas ifjúság soraiban kell keresnünk. Az X generáció egy része talán még jelen van (autóban, itt-ott), de a hallgatók jó része inkább tűnik baby-boomernek (azaz magyarul Ratkó-gyereknek), és nem ritka még ma sem, hogy a háborús generáció tagjai ragadnak vonalas telefont egy-egy Bolgár György-műsor alkalmával. Ha egyáltalán van egy csatornának olyan műsora, ami ennél lejjebb céloz, önmagában dicsérendő – hogy a célzás után be is talál, az már más kérdés. Az Y – Galavits Patrik generációs műsora minden­esetre hétről hétre kísérletet tesz arra, hogy a szerda délutánokon valamit megvillantson a rádiók számára általában elérhetetlen korosztályok közérzetéből.

„Kinyílt számukra a világ: az okostelefonok, az internet, a tabletek, közösségi oldalak már a mindennapi életük részei. Ennyit tudunk róluk... de, mit gondolnak magukról?” – szól a műsor leírása. A benne megfogalmazott kérdés pedig azt sugallja, hogy itt nem annyira erről a generációról beszélgetnek (mondjuk, szakértő pszichológusok és nevelési tanács­adók), hanem maguk az Y-osok veszik kezükbe a mikrofont.

Ebben a szellemben szólt a legutóbbi adás az elektronikus sportok egyre komolyabban vett jelenségéről három e-sport-közeli vendéggel, Bíró Balázzsal (az e-sport szövetség elnöke), Varga Rolanddal (az e-sport akadémia alapítója) és a szűkszavú Mikó Lóránt e-sportolóval. Bíró kis bevezetőt is tartott az idősebb hallgatók kedvéért: e-sportnak tulajdonképpen a videojátékok bajnokságát nevezzük, aminek a gyökerei a számítástechnika hőskorába nyúlnak vissza, már a ’60-as években versenyeztek bizonyos amerikai elit egyetemek diákjai – igaz, akkor még csak egy pálcikával pattogtattak egy pöttyöt, de az is nagy szám volt. Ma több milliárd dolláros üzletágról van szó, ami egyre inkább rendes sportszakágnak tűnik, a Távol-Keleten egy-egy verseny már stadionokat tölt meg, de tavaly nálunk is volt már rendezvény kétmilliárdos állami támogatással meg Deutsch Tamás miniszterelnöki biztossal. Sőt, már a nagy sportklubok is elindították a saját e-szakosztályukat, a Fradi, az Újpest, az MTK és mások igyekeznek nem lemaradni.

Úgy tűnik, hogy ez az a felület, amelyen az idősebbek és a fiatalabbak egymás megértésének minimális esélyével tudnak síkra szállni. Azt viszont, hogy mit jelent a verseny, mit jelent győzni, mivel jár a népszerűség, és ez miért jó a szponzoroknak és a versenyzőknek, mindkét oldal jól érti. Megállíthatatlannak tűnik tehát az e-sportok térnyerése. A műsor végén Galavits még hozzáteszi, hogy „az árnyoldalakról nem volt időnk beszélni”. És valóban nem, úgyhogy kíváncsian várhatjuk a folytatást.

Y – Galavits Patrik generációs műsora, Klubrádió, február 21.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.