Hat kötetes regénysorozata, a Harcom, az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi irodalmi sikere lett, pedig nem szól többről, mint önmagáról. A napokban jelenik meg a regényfolyam negyedik kötete magyarul, a szerző pedig Budapesten vendégeskedik.
Ízelítő a cikkből:
Kérdés tehát, hogy mi az, ami ilyen hatékonyan működik a Harcomban. Hiszen, mint az első kötet kritikájában Sipos Balázs megjegyezte: „A Harcom arról szól, hogy egy fehér, középosztálybeli, heteroszexuális férfi minden figyelmét egy olyan élet részletezésére áldozza, amellyel az a legnagyobb probléma, hogy senkit sem érdekel.”
| ||
És itt ráadásul nagyon-nagyon hosszan van kifejtve ennek az érdektelen figurának gyakorlatilag minden mozdulata. Valószínűleg éppen ez a részletesség a kulcs, s az, hogy a figyelem elsősorban nem is magán a figurán van, hanem a körülményein, s ezekben a körülményekben, éppen hétköznapiságuknál fogva, könnyebb az olvasónak a saját életére ismernie.
Vagy ahogyan azt Knausgård egyik rajongója, a magyar olvasók előtt szintén nem ismeretlen Zadie Smith mondta, az elbeszélő figurájával nem pusztán azonosulni tud a befogadó, de az olvasás során gyakorlatilag elkezdi az ő életét élni. Legalábbis egy idő után olyan részletességgel ismeri ki magát az irodalmilag konstruált Knausgård-életútban (aminek részletessége, tehát az írói emlékezet túlzásba vitt precizitása – miközben hangsúlyozza, hogy nem jó a memóriája – éppen a konstruáltság, a fikcionalitás egyik legerősebb jele), ahogyan gyakorlatilag a sajátjában sem tud eligazodni.
A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.
Ne felejtse el megvásárolni a lapot az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
