Eva Zeisel hosszú, sikerekkel és kalandokkal teli tervezői életútja nem Magyarországon csúcsosodott ki, ám vannak olyan állomásai, amelyek a hazai kerámiakultúra központjaihoz kötődnek. A magyar közönség – sajnálatos módon – csupán akkor ismerte meg Eva Zeisel nevét, amikor a művész 105 évesen elhunyt New Yorkban, holott 1987-ben és 2004-ben is önálló kiállítással szerepelt fővárosunkban.
Kontor Enikő iparművész elsőre egyszerűnek tűnő installációja letaglózó látványával számtalan asszociációt hívhat elő. Kiállításajánló.
Egy nemzet kulturális identitását a lokációja mellett leginkább a nyelv határozza meg, eszerint értelmezhető a Koreai Kulturális Központ (KKK) két időszaki tárlata is. Az egyik a koreai ábécé és írás történetét, változatos interpretációit, míg a másik a Frankel Leó úti székházuk és környéke helytörténeti érdekességeit tárja fel.
A 20. század elején induló modernista művészeti irányzatok szinte kivétel nélkül hirdették a gépek kultuszát: a fejlődés, a jövő kulcsát látták a mechanikus és ipari szerkezetekben, amelyek idővel művészetük inspirációforrásaivá, sőt, eszközeivé és tárgyaivá is váltak. Mi maradt mindebből technológia és információ vezérelte (sőt inkább uralta) korunkra, amelyet sokszor a poszthumán és antropocén kifejezésekkel írunk le?
Az ENSZ a 75. közgyűlésén hirdette meg az üveg mint anyag, mint a fenntarthatóságot szolgáló technológiai innováció és nem utolsósorban mint évezredekre visszatekintő művészeti ág témaköreinek dedikált tematikus évét, így 2022 az Üveg Nemzetközi Éve lett. A szakmai szervezetek kezdeményezte programsorozathoz a világ számos országából csatlakoztak.
Megjelent Seres Szilvia: Digitális perspektívák – Az újmédia-művészet hazai kezdetei című kötete, amely átfogó képet ad az irányzatról, a digitális technológia előretörése miatt pedig aktuálisabb, mint valaha.
Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.
Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üvegműves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.
