Novák Piroska

  • Novák Piroska

Novák Piroska cikkei

Betűvetés, házavatás

Egy nemzet kulturális identitását a lokációja mellett leginkább a nyelv határozza meg, eszerint értelmezhető a Koreai Kulturális Központ (KKK) két időszaki tárlata is. Az egyik a koreai ábécé és írás történetét, változatos interpretációit, míg a másik a Frankel Leó úti székházuk és környéke helytörténeti érdekességeit tárja fel. 

Mégis emberi

A 20. század elején induló modernista művészeti irányzatok szinte kivétel nélkül hirdették a gépek kultuszát: a fejlődés, a jövő kulcsát látták a mechanikus és ipari szerkezetekben, amelyek idővel művészetük inspirá­ció­forrásaivá, sőt, eszközeivé és tárgyaivá is váltak. Mi maradt mindebből technológia és információ vezé­relte (sőt inkább uralta) korunkra, amelyet sokszor a poszthumán és antropocén kifejezésekkel írunk le?

Az ormányostól az egyszarvúig

Az ENSZ a 75. közgyűlésén hirdette meg az üveg mint anyag, mint a fenntarthatóságot szolgáló technológiai innováció és nem utolsósorban mint évezredekre visszatekintő művészeti ág témaköreinek dedikált tematikus évét, így 2022 az Üveg Nemzetközi Éve lett. A szakmai szervezetek kezdeményezte programsorozathoz a világ számos országából csatlakoztak.

Álljunk meg egy szóra!

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Drámai párhuzamok

Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üveg­műves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.

Nincs lehetetlen

A 2015-ben indult Ékszerek Éjszakája Budapest (ÉÉB) „egyéjszakás” eseményből immár ékszerhétté nőtte ki magát: közel 30 tárlat, performanszok és az online térben tartott előadások mellett még egy központi kiállítás is része a programnak.

„Ki visel kit?”

A H6 kortárs ékszertervező csoport tagja és az Ékszerek Éjszakája Budapest egyik szervezője. A tervezői praxisáról, a kortárs művészeti ékszer fogalmáról és persze az egyhetes rendezvénysorozatról beszélgettünk vele.

Vonzóan szabad

A művészetben, legyen az autonóm vagy alkalmazott, számos olyan terület és műfaj létezik, amelyek értelmezése és definiálása régóta és rendre visszatérően foglalkoztatja a teoretikusokat.

Lehetne egy mindenkinek

A 20. századi hazai iparművészettel foglalkozó kötetekben rendszerint megelégszenek azzal az általános és egyszerűsítő összefoglalással, mely szerint a modern magyar kerámia­művészetet a nagy triász – Gádor István, Kovács Margit, Gorka Géza – munkássága alapozta meg, holott a korszak tárgykultúrája, azon belül is kerámiaművészete jóval összetettebb kapcsolódásokat, sokkalta több ismert vagy kevésbé ismert szereplőt, szövevényes történelmi, szociokulturális, gazdasági és politikai tartalmakat hordoz magában.

Kövess minket: