Húsz interjú a digitális kultúrához kapcsolódó alkotókkal és szakemberekkel

  • Novák Piroska
  • 2022. február 4.

Sorköz

Megjelent Seres Szilvia: Digitális perspektívák – Az újmédia-művészet hazai kezdetei című kötete, amely átfogó képet ad az irányzatról, a digitális technológia előretörése miatt pedig aktuálisabb, mint valaha. 

Elmúlt két évünket a világjárvány irányította, és ebben az időszakban egyértelművé vált, hogy mindennapjainkat mennyire áthatja a digitális technológia. Nyilvánvalóvá vált az online kapcsolattartás, ügyintézés fontossága, amihez megfelelő okoseszközök, a kommunikációt segítő tárgyak, applikációk, szolgáltatások szükségesek. Az életszervezés és a kommunikáció szerteágazó területei mellett a szórakozás és a kultúrafogyasztás terei is átkerültek a virtuális térbe.

Seres Szilvia újmédia-művész, esztéta, digitalizációs szakértő 2014 óta készít interjúkat a magyarországi digitális kultúra képviselőivel, mindkét fogalmat igen tágan értelmezve. E diskurzusok online formában a szerző által létrehozott weboldalon olvashatók, a most kiadott kötetben ezekből szelektált. Érdekes módon a kiadvány formátuma (e-könyv helyett klasszikus, nyomdafesték illatú, fizikai könyv) azt a másik jellemző tendenciát is implikálja, amit szintén a pandémia hangosított fel: az analóg visszatérését.

Hivatalos műfaji besorolása szerint a Digitális perspektívák interjúkötet, ám valójában sokkal több annál. Seres egy átfogó tanulmánnyal indítja művét, amelyben az újmédia-művészet, a netart, és a digitális kultúra médiaarcheológiai feltérképezését végzi el olvasmányos, közérthető stílusban, egyben alapos és kimerítő részletességgel. A tudományos ismeretterjesztő tanulmány a hazai technikai (kép)alkotás, digitális művészet meghatározó szereplőit, intézményeit, korszakjelző rendezvényeit, kiállításait mutatja be sok technikai részletettel, magyarázó jegyzetapparátussal, értő kontextusban, kronologikusan.

A bevezető történeti írást húsz interjú követi, melyek a digitális kultúrához szorosabban vagy éppen lazábban kapcsolódó alkotók, szakemberek történetét, praxisát, gondolatait bontják ki. Seres okosan strukturálta a beszélgetések sorrendjét. Az elsők között a digitális kultúra hőskorának képviselői szólalnak meg. Waliczky Tamás az újmédia-művészet hazai és nemzetközi szinten egyaránt jegyzett, jeles alkotója életútjáról, az indulásról, a kezdeti nehézségekről és sikereiről is mesél. Peternák Miklós művészettörténész többek között a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ és az Intermédia Tanszék történetébe avat be, de olyan kérdéseket is felvet a 2014-es beszélgetésben, mint a digitális művészet intézményi szintű gyűjtése és archiválása, amelyek még napjainkban is dilemmák elé állítják a terület magyar szakembereit, kurátorokat, muzeológusokat. Szegedy-Maszák Zoltán révén az újmédia-művészet oktatásának főbb elveit ismerhetjük meg, a vele készült interjú kivételesen oldott hangvételű, mester és tanítvány diskurzusa. (Seres maga is a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán végzett.)

digitalis perspektivak - borito.indd

 
 
 

 

A kötet interjúinak másik részében a kultúra, a művészet és a kreatívipar legkülönfélébb ágait képviselő alkotók szólalnak meg: programozó, animációs filmrendező, fizikus, galerista, művészettörténész, képzőművész, formatervező, médiadesigner, maszkmester. A gyakorlat, a praxis felől közelítő alkotók gondolataiból kirajzolódik az a szövevényes hálózat, amely összeköti a kötetben szereplőket. Az életutak részleteiből apránként megmutatkoznak azok a metszéspontok, melyek közös halmazokat képeznek közöttük. A párhuzamos történetek keretet és mélységet adnak a történeti tanulmánynak és az időben korábban keletkezett interjúknak, ezért sem véletlen, hogy a hálózatkutatás kurrens, ismert és népszerű képviselője, Barabási Albert-László is szerepel az interjúalanyok sorában.

Az a mozzanat, hogy a 2021-ben megjelent kiadványban sok évvel ezelőtti beszélgetések is helyet kaptak, alkalmat ad arra, hogy az akkori információkat napjainkra vetítsük, mérlegeljük, hogy a szakemberek predikcióit igazolta vagy cáfolta az idő. Ilyen előrejelzés Szentgyörgyi Tibor, az első itthoni nemzetközi számítógépes kiállítás, az 1986-ban rendezett Digitart életre hívójának 2015-ös gondolata: „A számítógépes eszközök folyamatos konvergenciában vannak. Hihetetlenül gyorsan olvadnak össze a telefon, a PC, a tablet képességei egyetlen eszközzé, amely valószínűleg a kommunikáció általános eszköze lesz, és ma még el sem tudjuk képzelni azt a kütyüt, amivel jövőre vagy azután fogunk érintkezni. A konvergenciát az applikációk hajtják.”

Vagy épp Várnagy Tibor képzőművész, a Liget Galéria alapítójának a pandémia hatásai miatt egyenesen jóslat-szerű impressziója a múzeumok működéséről, 2017-ből: „Bizonyos múzeumokat már ma is meg lehet látogatni virtuálisan. Ma még ez messze nem nyújt olyan élményt, mintha valóban belépnénk oda, de a technológia iszonyúan fejlődik, szóval nem merném kizárni, hogy nem is olyan nagyon sokára nem kell kitennünk a lábunkat otthonról, hogy megnézzük a Tate Modern vagy a LuMú legújabb kiállításait.”

A digitális technológiák olyan elementáris erővel rendezték át a kultúra és a művészet terepét, mint a centrális perspektíva és a fényképezés. Leon Battista Alberti 1435-ben keletkezett képfogalma, az ablak a világra hiperikon nyomán Seres Szilvia munkája a digitális művészet világába nyit átjárót, ahol húsz egyedi perspektíván keresztül szemlélődhetünk. Ezen túl a kötet másik célkitűzése az újmédia-művészek kritikai attitűdjének szélesebb körű generálása: „Nagyon fontos, hogy a technológiáknak ne csak felhasználói vagy importőrei legyünk, mert a jövő rajtunk múlik. Azáltal tehetik jobbá életünket, ha nemcsak a használatukkal, hanem annak minél szélesebb lehetőségeivel, hátterével is tisztában vagyunk.”

Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2021, 258 oldal, 4500 Ft

Borítókép: Pasqual Dombis installációja (2008), Wikipedia

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.