Őszművészet – Kiállítás

Drámai párhuzamok

III. GlasSpring

Kritika

Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üveg­műves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.

A GlasSpring címen futó csoportos kiállítások jelentőségét azért is fontos hangsúlyozni, mert a hazai kortárs üvegművészeket összefogó, 1996-ban alapított Magyar Üvegművészeti Társaság (MÜT) utoljára 2017-ben rendezett itthon kiállítást a tagjainak mun­kái­ból, és ezzel hosszú évekre megszakította a nagy sikerű HuGlass tárlatok sorát. Koós Ágnes gyakorlatilag átvállalta ezt a feladatot a sorait rendező MÜT vezetőségétől. Meg kell persze azt is je­gyezni, hogy a GlasSpring tárlatokon mindig szép számmal vannak jelen a MÜT alkotói.

Ezúttal szinte az összes generáció képviselteti magát: 45 üvegművész és 7 üvegtervező hallgató alkotásai szerepelnek, utóbbiak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapszakon végzős diákjai. A technikák is változatosak, a műfajok is sokszínűek: építészeti és köztéri üvegművek, üvegékszerek, dísz- és használati üvegtárgyak, üvegképek, üvegszobrok.

Vadas József művészettörténész megnyitószövegében elsősorban azt a releváns kérdést fejtegette, hogy a kortárs, döntően képzőművészeti indíttatással dolgozó alkotók hogyan pozicionálják önmagukat és tárgyaikat, s milyen válaszokat adnak napjaink kurrens társadalmi kérdéseire és problémáira. Az üvegművészek ugyanis hosszú ideje küzdenek azért, hogy munkáikat ne az anyag eredendő tulajdonságaival – áttetszőségével vagy élénk színeivel, fénytörésével, optikai effektjeivel, csillogásával – machináló iparművészetként, hanem valódi üzenettel bíró, autonóm képzőművészetként ismerjék el. Az alkotások is tükrözik ezt: számos alkotó választotta témájának a vírushelyzetet és következményeit. Az egyedi, egyből felismerhető technikával dolgozó Borkovics Péter átlátszó plasztikájában élénkvörös örvényként, és abból elágazó vírusmintaként jelenik meg, sőt szinte pulzál a pandémia, félreérthetetlenül utalva a témára. Az elmúlt évekhez viszonyítva egyre több a hagyományos hutai, meleg üvegtechnikákkal dolgozó alkotó, Smetana Ágnes is közéjük tartozik, akinek friss, élénkzöld vegetációt ábrázoló, fújt és melegen formált sorozata a betegség és a tragédiák után újrainduló élet energiáit harsogja. A pandémia utáni fellélegzésről, az enyhülésről, a játékosságról vagy talán épp a levegővételről vallanak Csala Zsuzsa szappanbuborékokat formázó üveggömbjei, és a melléjük helyezett nádszálak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.