Őszművészet – Kiállítás

Drámai párhuzamok

III. GlasSpring

Kritika

Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üveg­műves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.

A GlasSpring címen futó csoportos kiállítások jelentőségét azért is fontos hangsúlyozni, mert a hazai kortárs üvegművészeket összefogó, 1996-ban alapított Magyar Üvegművészeti Társaság (MÜT) utoljára 2017-ben rendezett itthon kiállítást a tagjainak mun­kái­ból, és ezzel hosszú évekre megszakította a nagy sikerű HuGlass tárlatok sorát. Koós Ágnes gyakorlatilag átvállalta ezt a feladatot a sorait rendező MÜT vezetőségétől. Meg kell persze azt is je­gyezni, hogy a GlasSpring tárlatokon mindig szép számmal vannak jelen a MÜT alkotói.

Ezúttal szinte az összes generáció képviselteti magát: 45 üvegművész és 7 üvegtervező hallgató alkotásai szerepelnek, utóbbiak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapszakon végzős diákjai. A technikák is változatosak, a műfajok is sokszínűek: építészeti és köztéri üvegművek, üvegékszerek, dísz- és használati üvegtárgyak, üvegképek, üvegszobrok.

Vadas József művészettörténész megnyitószövegében elsősorban azt a releváns kérdést fejtegette, hogy a kortárs, döntően képzőművészeti indíttatással dolgozó alkotók hogyan pozicionálják önmagukat és tárgyaikat, s milyen válaszokat adnak napjaink kurrens társadalmi kérdéseire és problémáira. Az üvegművészek ugyanis hosszú ideje küzdenek azért, hogy munkáikat ne az anyag eredendő tulajdonságaival – áttetszőségével vagy élénk színeivel, fénytörésével, optikai effektjeivel, csillogásával – machináló iparművészetként, hanem valódi üzenettel bíró, autonóm képzőművészetként ismerjék el. Az alkotások is tükrözik ezt: számos alkotó választotta témájának a vírushelyzetet és következményeit. Az egyedi, egyből felismerhető technikával dolgozó Borkovics Péter átlátszó plasztikájában élénkvörös örvényként, és abból elágazó vírusmintaként jelenik meg, sőt szinte pulzál a pandémia, félreérthetetlenül utalva a témára. Az elmúlt évekhez viszonyítva egyre több a hagyományos hutai, meleg üvegtechnikákkal dolgozó alkotó, Smetana Ágnes is közéjük tartozik, akinek friss, élénkzöld vegetációt ábrázoló, fújt és melegen formált sorozata a betegség és a tragédiák után újrainduló élet energiáit harsogja. A pandémia utáni fellélegzésről, az enyhülésről, a játékosságról vagy talán épp a levegővételről vallanak Csala Zsuzsa szappanbuborékokat formázó üveggömbjei, és a melléjük helyezett nádszálak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."