Őszművészet – Kiállítás

Drámai párhuzamok

III. GlasSpring

Kritika

Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üveg­műves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.

A GlasSpring címen futó csoportos kiállítások jelentőségét azért is fontos hangsúlyozni, mert a hazai kortárs üvegművészeket összefogó, 1996-ban alapított Magyar Üvegművészeti Társaság (MÜT) utoljára 2017-ben rendezett itthon kiállítást a tagjainak mun­kái­ból, és ezzel hosszú évekre megszakította a nagy sikerű HuGlass tárlatok sorát. Koós Ágnes gyakorlatilag átvállalta ezt a feladatot a sorait rendező MÜT vezetőségétől. Meg kell persze azt is je­gyezni, hogy a GlasSpring tárlatokon mindig szép számmal vannak jelen a MÜT alkotói.

Ezúttal szinte az összes generáció képviselteti magát: 45 üvegművész és 7 üvegtervező hallgató alkotásai szerepelnek, utóbbiak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapszakon végzős diákjai. A technikák is változatosak, a műfajok is sokszínűek: építészeti és köztéri üvegművek, üvegékszerek, dísz- és használati üvegtárgyak, üvegképek, üvegszobrok.

Vadas József művészettörténész megnyitószövegében elsősorban azt a releváns kérdést fejtegette, hogy a kortárs, döntően képzőművészeti indíttatással dolgozó alkotók hogyan pozicionálják önmagukat és tárgyaikat, s milyen válaszokat adnak napjaink kurrens társadalmi kérdéseire és problémáira. Az üvegművészek ugyanis hosszú ideje küzdenek azért, hogy munkáikat ne az anyag eredendő tulajdonságaival – áttetszőségével vagy élénk színeivel, fénytörésével, optikai effektjeivel, csillogásával – machináló iparművészetként, hanem valódi üzenettel bíró, autonóm képzőművészetként ismerjék el. Az alkotások is tükrözik ezt: számos alkotó választotta témájának a vírushelyzetet és következményeit. Az egyedi, egyből felismerhető technikával dolgozó Borkovics Péter átlátszó plasztikájában élénkvörös örvényként, és abból elágazó vírusmintaként jelenik meg, sőt szinte pulzál a pandémia, félreérthetetlenül utalva a témára. Az elmúlt évekhez viszonyítva egyre több a hagyományos hutai, meleg üvegtechnikákkal dolgozó alkotó, Smetana Ágnes is közéjük tartozik, akinek friss, élénkzöld vegetációt ábrázoló, fújt és melegen formált sorozata a betegség és a tragédiák után újrainduló élet energiáit harsogja. A pandémia utáni fellélegzésről, az enyhülésről, a játékosságról vagy talán épp a levegővételről vallanak Csala Zsuzsa szappanbuborékokat formázó üveggömbjei, és a melléjük helyezett nádszálak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.