Kiállítás

Betűvetés, házavatás

Túl a tipográfián – A koreai írásrendszer perspektívái; A mi házunk, a mi utcánk

Képzőművészet

Egy nemzet kulturális identitását a lokációja mellett leginkább a nyelv határozza meg, eszerint értelmezhető a Koreai Kulturális Központ (KKK) két időszaki tárlata is. Az egyik a koreai ábécé és írás történetét, változatos interpretációit, míg a másik a Frankel Leó úti székházuk és környéke helytörténeti érdekességeit tárja fel. 

A KKK tíz éve nyitotta meg kapuit a Csörsz utcában, a Frankel Leó út 30–34. szám alatt álló, összesen nyolc szintet magába foglaló épületbe 2019-ben költöztek át.

Innen nézve

A Túl a tipográfián – A koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás anyaga a szöuli Nemzeti Hangul Múzeumból érkezett Budapestre. A Koreai Köztársaságban külön múzeuma van a hangulnak, e speciális ábécének, amely 2023-ban lesz 580 éves. A hangul eredetileg egy 17 mássalhangzóból és 11 magánhangzóból álló betűkészlet, amelyet a Csoszon-dinasztia negyedik uralkodója, Szedzsong király (1397–1450) és udvari tudósai alkottak meg a 15. században. Céljuk az volt, hogy egy egyszerűen megtanulható és alkalmazható kommunikációs eszközt hozzanak létre, amellyel csökkenthető az írástudatlanság és a társadalmi rétegek között húzódó szakadék, s kifejezhetik vele függetlenedésüket a Kínai Birodalomtól. A tárlat első felében az ábécé történetét és használatát rögzítő, ún. Hunmindzsongum herje fejezeteit ismerhetjük meg, amelyek felkerültek az UNESCO világemlékezet-listájára is. A Hunmindzsongum előszavában olvasható Dzsong In-dzsi ajánlója a hangul elsajátításáról: „Egy bölcs ember egyetlen reggel során megismerkedhet a hangul betűivel, egy bolond is megtanulja őket tíz nap alatt.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.