Kiállítás

Nincs lehetetlen

0 NEGATIVE – az Ékszerek Éjszakája Budapest központi tárlata

Képzőművészet

A 2015-ben indult Ékszerek Éjszakája Budapest (ÉÉB) „egyéjszakás” eseményből immár ékszerhétté nőtte ki magát: közel 30 tárlat, performanszok és az online térben tartott előadások mellett még egy központi kiállítás is része a programnak.

A kapcsolódó nemzetközi pályázat témája egyszerűen és némiképp szűkszavúan 0- volt, amelyet a kiírásban néhány lehetséges értelmezés, egy-egy szó felvillantásával egészítettek ki a szervezők, de ekkor még senki sem sejthette, hogy a pandémia átértelmezi ezeket az irányokat. A beérkező pályázatokat háromtagú zsűri – Vági Flóra, Leo Caballero és Lin Cheung – értékelte: 39 alkotást válogattak be, arányosan megosztva a külföldi és a magyar résztvevők számát.

A legtöbb művész a 0- vér, a koronavírus, a társadalmi összefogás, a karantén és az online térbe áthelyezett életvitel kérdéseit járta körül a munkáiban. Az első témára, vagyis a ritka nulla negatív vércsoportra, a véradás, vérátömlesztés, vér­erek, vérplazma tematikára erősít rá a tárlat installációja is. A legtöbb ékszert hófehér, légies posztamenseken állították ki, ezek szigetei fölé vérvörös drótokon lógattak be további műveket, a sötét padlót élénkpiros, hosszú, téglalapformára vágott matricák élénkítik, mintha a látogató a tárlat véráramával sodródna együtt.

A kiállítás arculatát erősen meghatározza Visy Dórának, a 2018. évi ÉÉB vándordíjasának a 2020=0- című ékszerkollekciója is. A tervező 20 darab ezüstmedált állított ki, bennük egy-egy apró aranylemezzel, amelyeket vérpiros cérnával rögzített. A fogadófalon a 20 ékszer egy-egy hófehér keretbe foglalva simul a falra, valamennyi számozott, egyedi darab.

A külföldi kiállítók között feltűnően sokan képviselték Kelet-Ázsiát, több ékszer érkezett Kínából, Dél-Koreából, Tajvanból és Japánból. Érdekes megfigyelni, ahogyan ők a kulturális jelentésekkel telített alapanyagokat és motívumokat használják. Hansel Tai koporsófedelet formázó jádeköve a hozzá társított örökkévalóság fogalmát kérdőjelezi meg. Míg Tocsigi Mizuki újrahasznosított PET-palackokból készült karkötőjének ívei honfitársának, Hokuszai Kacusikának a híres hullámot ábrázoló fametszetét idézik, egyben Földünk vizeinek műanyag-szennyezettségére reflektálnak.

Az idén is több díjat kiosztottak a szervezők, a díjakat a tavalyihoz hasonlóan Herter Katalin porcelántervező készítette el, irizáló fényű, lüszterrel festett porcelánból formázva meg az ÉÉB jelképét, az igazgyöngyöt. A kétévente átadásra kerülő ÉÉB Vándordíjat a főként üveggel dolgozó Edőcs Márta kapta. Edőcs mind autonóm üvegplasztikáiban, mind pedig ékszereiben a sejtcellák formáiból, szerkezetéből indul ki, s a színes és élénk Bullseye üvegek dekorativitásával hangsúlyozza azokat.

A szervezésben közreműködő Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) díját Besnyői Rita érdemelte ki, ezért jövőre ő kap egyéni kiállítási lehetőséget a FISE Galériában. Alkotása címét Besnyői az amerikai író, Bret Easton Ellis Nullánál is kevesebb (Less Than Zero) című regényéből kölcsönözte. Igen vegyes anyaghasználatú – rozsdával színezett selyem, turmalin, nikkelezüst, acélcsap, balsafa, akril – brossának üzenete pedig az lehetne, hogy az élet mindig, minden nehezítő körülmény ellenére újjászületik, hiszen még a sírokon is virágok nőnek. Az Athens Jewelry Week díját Horányi Kinga a karantén időszakának bezártságra, tehetetlenségre reagáló, súlyos Ytong téglákból készült ékszereivel nyerte el; kiállíthat a görög főváros jövő évi ékszerhetén. Horányi munkájának fotódokumentációja különösen erős: az alkotó kitekert pozícióban felülről látható a képen, amint kezét és lábát gúzsba köti saját tárgya. A bukaresti AUTOR ékszervásár díját a koreai születésű, de New Yorkban élő Seong Ae Kim kapta The imperfect digital era című medáljával, amelyben szépen ütközteti egymással a hagyományos koreai gyöngyház berakás technikáját a modern formákkal, egyben a vírushelyzetet orvosolni próbáló online kapcsolattartás valójában elidegenítő álságaival. A virtuális térbe szorult kommunikáció tökéletlenségét, hibáit ábrázolja a gyöngyháztól csillogó medál, melynek teljességet szimbolizáló kör formáját egy éles, ék alakú hiány töri meg. A sárgaréz buborékokat formázó medálok között fabetétek bújnak meg, felületük a rajtuk ejtett apró, C alakú bemetszések révén, mintha lélegző organizmusokat jelenítenének meg.

A különleges, olykor meghökkentő anyaghasználatra több példát is találunk: a brossként aranyba foglalt szappannal (Joshua Kosker), az epoxigyantából megformált húsos csonttal (Martin Grosman), a muranói üvegből készült karkötőkkel (Caterina Zucchi), a porcelán ékszerekkel (Fekete Fruzsi, Botos Balázs), sőt kockacukorral (Harsány Patrícia). A tárlat éppoly változatos, szerteágazó és gondolatébresztő, ahogyan a kortárs művészeti ékszer műfaja maga. Főként az a vonása, hogy ezek a luxusként definiált tárgyak olyan helyzetekben is képesek téttel bíró üzeneteket megfogalmazni, mint amilyeneket egy világjárvány gerjesztett.

HybridArt Space, Bp. V., Galamb u. 6.; nyitva szeptember 29-ig

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?