Puskás Panni

  • Puskás Panni

Puskás Panni cikkei

Mintha nem is értenék

  • Puskás Panni

A Nehéz óta biztosan tudjuk, hogy Háy szövegeit egy-egy színházi előadáshoz elővenni biztos közönségsikert jelent, ám azokban az esetekben, amikor valóban színpadi szövegeket készít, előfordul, hogy kissé papírízű a végeredmény.

Se füle, se farka

  • Puskás Panni

Mitől lesz valami gyerekelőadás, és mitől családi? Családi előadásnak általában az olyan, gyerekeknek szánt előadásokat nevezzük, ahol a nézőtéren ülő szülők vagy nagyszülők sem fontolgatják a menekülés vagy az öngyilkosság lehetőségét.

Felnőttnek is nehéz lenni

  • Puskás Panni

Mennyire fontos számunkra gyermekeink jólléte és biztonsága? Látszólag borzasztóan. Ugyanakkor van ebben egy nagy adag képmutatás is, és sokszor egyszerű, gondatlanságból elkövetett figyelmetlenségek miatt kockáztatjuk mindezt.

Szabadság, egyenlőség, testv…

  • Puskás Panni

Nagy Péter István rendezővel és állandó dramaturg alkotótársával, Sándor Júliával egy generációba tartozunk. Ez egy színházi kritika szempontjából többnyire érdektelen információ, ám ezúttal mégis van értelme elmondani, hiszen a rendszerváltás környékén születettek politikával kapcsolatos alapvető tapasztalata az, amit az előadásban látunk.

Apokalipszis, de mi végre?

  • Puskás Panni

A tavaly szeptemberi élő színházi bemutatón még lehet, hogy a darab egyértelmű tanulsága – ti. nem mindegy, hogy karantén idején kivel bútorozunk össze – még nem volt ennyire nyilvánvaló.

Rég volt, rút volt

  • Puskás Panni

Repülünk vissza a kilencvenes évekbe, az előadók gyerekkorába, hogy megtaláljuk azt az esszenciális alapélményt, amely az Y-osokat – azaz a rendszerváltás környékén született generációt – Y-ossá teszi.

Még mindig itt vannak?

  • Puskás Panni

A Bella Figura című drámában minden van, csak épp Bella Figura nincs. A helyzet épp ellentétes ezzel: szereplői nem igazán tudnak élni. Yasmina Reza kortárs francia drámaíró neve a színházba járóknak a Művészet című nagy sikerű darab, a szélesebb közönségnek pedig elsősorban a 2012-ben bemutatott Roman Polański-film, Az öldöklés istene miatt lehet ismerős.

Történetek a magányról

  • Puskás Panni
Egy kortárs magyar író, Garaczi László az egyik legjobb hazai művészszínháznak írt darabot arról, amiben éppen élünk, a karanténról.

Mégis szuperhősök

  • Puskás Panni

Az összes színház közül messze a Trafó online programja a legérdekesebb. Mégpedig azért, mert ezek a produkciók nem a valós színházi teret akarják a virtuális térben megkettőzni, az ugyanis – mint bebizonyosodott – minden esetben a valóság gyenge és nehezen élvezhető másolata lesz.

Itt járt Greta

  • Puskás Panni

Autizmus és klímaválság: két igen aktuális, a kisgyerekek életét is erősen érintő témát dolgoz fel a Kolibri Színház előadása. A nagy vállalást az alkotók és az előadók kis döccenőkkel teljesítik.

Svájcba megyek meghalni

  • Puskás Panni
A jóléti társadalom megengedi, hogy tudatosan és derűvel forduljunk saját halálunk felé, sőt, bizonyos országokban halálunk pontos időpontjáról is rendelkezhetünk. Így az elmúlás gondolata mintha egyesek számára a személyes szabadság megélését is jelentené. Legalábbis ez derül ki a Rimini Protokoll Nachlass című alkotásából.

Kövess minket: